Search results

Your search found 97 items
Previous | Next
Sort: Relevance | Topics | Title | Author | Publication Year View all 1 2
Home  / Search Results
Date: 2021
Author(s): Kovács, András
Date: 2005
Abstract: A kommunista rendszer bukása után Magyarországon is megjelent a nyílt antiszemitizmus. Voltak, akik úgy vélték, hogy mindez csak a szólásszabadság intézményesítésének kellemetlen következménye: most nyíltabban jutnak kifejezésre a korábban is meglévő, de lappangó antiszemita nézetek és ideológiák. Mások viszont megdöbbenéssel fogadtak a fejleményeket: attól tartottak, hogy a rendszerváltozás okozta megrázkódtatások újra életre keltették, felerősítették a korábbi évtizedek során halványulni látszott zsidóellenes előítéleteket.Valóban sok minden hangzik el ma az utcán, jelenik meg a házfalakon, újságokban, ami félelmet kelthet és kelt. De jogosak-e ezek a félelmek? Riasztó mértékű-e máris a zsidóellenesség a mai Magyarországon? Ebben a könyvben a magyarországi zsidóellenes előítéletek alakulását vizsgáltuk meg az elmúlt másfél évtizedben végzett szociológiai kutatások adatainak alapján. Az elemzés képet rajzol a zsidóellenes előítéletek gyakoriságáról, intenzitásáról, tartalmáról, kiváltó okairól és az előítéletes csoportokról. A különböző időpontokban keletkezett adatsorok összevetése során mindenekelőtt arra a kérdésre keresünk választ, hogy az előítéletesség változásai mögött kirajzolódnak-e az antiszemitizmus politizálódásának tendenciái, és azonosítható-e egy olyan számottevő csoport a mai magyar társadalomban, amely fogékony a politikai antiszemitizmus ideológiájára.
Author(s): Tóth, Katalin
Date: 2018
Author(s): Kovács, Éva
Date: 2018
Author(s): Szász, Antónia
Date: 2012
Abstract: A progresszív judaizmus egy reformer zsidó vallási mozgalom és ideológia, amelynek gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza. Ma világviszonylatban követőinek számát tekintve a legnépesebb zsidó vallási irányzat. Magyarországon az első progresszív szervezetet a rendszerváltozás időszakában alapították. Vallási vezetője egy női rabbi lett, ami különösen szembetűnővé tette újító, szabadelvű, emancipált felfogását és gyakorlatát. Integrációs törekvéseit határozott elutasítás fogadta a tágabb zsidó vallási mezőben. A disszertáció a progresszív judaizmus hazai megjelenésének társadalmi körülményeivel és szerepével foglalkozik. Megvizsgálja, hogyan és milyen tényezők hatására alakult a hazai progresszív szervezetek helyzete – társadalmi bázisa, támogatottsága, elfogadottsága és erőforrás-ellátottsága – fennállásuk óta. Igyekszik megragadni a közösségi-felekezeti vonzás fontosabb elemeit, és arra keresi a választ, kik számára és miért vonzó, milyen igényeknek tesz eleget, milyen funkciót tölt be a hívek életében és a társadalomban. A több mint egy évtizedet átfogó kutatás első eredményei rávilágítottak arra, hogy a progresszív közösséghez való csatlakozás motivációi nem szűkíthetők le a vallásosságra és a valláshoz való visszatérésre, ezért a kutatás a továbbiakban kiemelt figyelmet fordított annak megismerésére és magyarázatára, hogy milyen tényezők alakítják az egyéni és társadalmi cselekvéseket. A mozgatórugókat az egyének saját interpretációin keresztül, a társadalmi cselekvéseket a maguk természetes közegében, alapvetően résztvevő megfigyelésen alapuló terepmunka során vizsgálta. Az empirikus tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a zsidó vallásnak és hagyománynak a zsidó identitásépítésben is komoly szerepe van, és az egyének társadalmi cselekvését zsidó önazonosságuk, illetve ezzel kapcsolatos útkeresésük irányítja. A szerző a szakirodalom vonatkozó elméleteinek és téziseinek áttekintésével, az azokra való reflexió során igyekezett kialakítani egy olyan keretet, amelybe a kutatási tapasztalatok értelmezése komplex módon ágyazható.
Date: 2020
Abstract: Az antiszemitizmus elleni küzdelem jelentôs része az antiszemita incidensek elôfordulásának nyomon követése. A Tett
és Védelem Liga egyik célja, hogy a társadalom szélesebb köreiben felhívja a figyelmet az antiszemitizmusra. Ennek elsôdleges eszköze a közéletben elôforduló gyûlölet-bûncselekményekkel kapcsolatos folyamatos és szakmailag megalapozott monitoringtevékenység. Az antiszemita incidensekre és egyéb gyûlöletcselekményekre vonatkozó információk gyûjtése és elemzése hiányában sem a zsidó közösségek, sem az egyének számára nem lehet valós védelmet biztosítani. Az adatgyûjtés eredményét a Tett és Védelem Liga – Magyarországon együttmûködésben a Tett és Védelem Alapítvánnyal – havi rendszerességgel közzéteszi havi jelentések formájában, az egyes országokra/régiókra vonatkozó megállapítások összefoglalóját pedig féléves és éves jelentésben publikálja. A jelentések kétféle cselekménnyel foglalkoznak: antiszemita gyûlölet-bûncselekményekkel és gyûlölet motiválta incidensekkel.
A jelentések mindkét cselekményt összefoglalóan ‘gyûlöletcselekményeknek’ nevezik. Az antiszemita gyûlölet-bûncselekmények és az egyéb típusú gyûlölet-bûncselekmények közötti fô különbség az antiszemita motiváció megléte. Az egyes országok eltérô törvényei és jogszabályi alkalmazásai következtében változó, hogy a büntetôjog szerint
mely antiszemita incidensek számítanak bûncselekménynek. Elôfordulnak olyan gyûlölet motiválta cselekmények is, amelyek ugyan felzaklatják a zsidó közösséget, mégsem tekinthetôek bûncselekménynek, például a szólásszabadság égisze alatt. Az általános áttekintés megszerzése és az idôbeli változások vizsgálata érdekében a Tett és Védelem Liga szerint mindkét típusú cse lekmény dokumentálására szükség van. A minél szélesebb körû monitorozás érdekében a Tett és Védelem Liga többféle forrást alkalmaz. Az események regisztrálásán kívül, az egyes incidensek különbözô
jellemzôit is számba vesszük. A dokumentálás során rögzítjük a cselekmények helyszínére, elkövetôjére (amennyiben ismert), célpontjára és (esetleges) következményeire vonatkozó adatokat, valamint megkülönböztetjük egymástól az eltérô cselekménytípusokat. Ebben a féléves jelentésben a 2020. januártól júniusig terjedô idôszak monitoringtevékenységének eredményeit foglaljuk össze.

2020. év elsô 6 hónapjában a Tett és Védelem Alapítvány összesen 16 antiszemita gyûlöletcselekményt detektált. Ezek
közül 4 esetben rongálást, 11 esetben gyûlöletbeszédet, illetve 1 esetben diszkriminációt azonosítottunk. Támadás és fenyegetés ez év elsô felében nem történt.
Date: 2019
Abstract: Since 1995, Surveys on antisemitism using national representative samples have been regularly carried out in Hungary. In this article, we used data from the 2011 and 2017 surveys to explore the relationship between three types of antisemitism, namely religious, secular, and emotional. Moreover, we scrutinized how different religiosity indicators can be used as explanatory variables for the different types of antisemitism. We found a slight increase in religious and secular antisemitism between 2011 and 2017, while emotional antisemitism remained almost the same. Religious anti-Judaism significantly correlated with both secular and emotional antisemitism, however, its relationship was much stronger with the former. When analyzing the relationship between different types of antisemitism and religiosity indicators, we found that while in 2011, all the indicators were connected to religious, and most of them to secular and emotional antisemitism, in 2017, only the variables measuring subjective self-classification remained significant. The results show that the relationship between religion and antisemitism underwent some substantial changes between 2011 and 2017. While in 2011, personal religiosity was a significant predictor of the strength of antisemitism, in 2017, religion serving as a cultural identity marker took over this function. The hypothetical explanatory factor for the change is the rebirth of the “Christian-national” idea appearing as the foundational element of the new Hungarian constitution, according to which Christian culture is the ultimate unifying force of the nation, giving the inner essence and meaning of the state. In this discourse, being Christian is equated with being Hungarian. Self-declared and self-defined Christian religiosity plays the role of a symbolic marker for accepting the national-conservative identity discourse and belonging to the “Christian-national” cultural-political camp where antisemitic prejudices occur more frequently than in other segments of the society
Date: 2018