Search results

Your search found 49 items
Sort: Relevance | Topics | Title | Author | Publication Year
Home  / Search Results
Date: 2018
Date: 2018
Date: 2015
Abstract: A magyar lakosság több, mint egyharmada vall antiszemita előítéleteket – ez az egyik megállapítása annak a tanulmánynak, amit a mai napon mutatott be a nyilvánosságnak Tett és Védelem Alapítvány központjában. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvéleménykutató Intézet készített átfogó felmérést az antiszemita előítéletek mértékéről, a zsidósággal kapcsolatos beállítódás jellemzőiről, valamint a zsidó szervezetek aktív közéleti szerepvállalásának megítéléséről.

Az 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás főbb megállapításai:

• Az elmúlt időszakban kis mértékben nőtt az antiszemita előítéleteket vallók aránya,

• A magyar közvéleményt csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidó közélet kérdései.

• A Jobbik szavazói az átlagnál jóval nagyobb arányban vallanak zsidóellenes nézeteket,

• Szintén növeli a zsidóellenesség valószínűségét a nacionalista, rendpárti, tekintélyelvű társadalmi attitűd, és a másság különböző formáinak (homoszexualitás, kábítószer-fogyasztás, bevándorlás) elutasítása.

• A vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a magyar felelősség kérdéséről éppúgy megoszlanak a vélemények, mint arról, hogy a jelenlegi közbeszédben napirenden kell-e tartani a kérdést. A nyílt holokauszt-tagadó és -relativizáló kijelentések támogatottsága a 2006-os 6-8 százalékról 2014-re fokozatosan 12-15 százalékra emelkedett.

• A magyar lakosság véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. A válaszadók 52 százaléka nem támogatja a Szabadság téri emlékmű felépítését, 34 százalék igen.

• A kormány és a zsidó közösségek közötti párbeszédről megoszlanak a vélemények, abban is, hogy a kormánynak mikor kellene kikérni a zsidó szervezetek véleményét, és abban is, hogy a zsidó szervezeteknek milyen esetekben kellene nyilvános állásfoglalást tenniük.
Abstract: One of the most important preconditions of the fight against anti-Semitism is possessing knowledge of the prevalence of anti-Semitism and the reasons behind it. Consequently, the main objective of Action and Protection Foundation (APF) is to fll this knowledge gap. APF monitors Hungarian public events and media on a monthly basis and points out anti-Semitic actions. Without analyzing and evaluating the data collected by the regular monthly monitoring activity, there is no real protection for the community. In this semiannual report, we summarize the results of our monitoring activity between January and June 2017. The report deals with two different kinds of actions: anti-Semitic hate crimes and incidents generated by hatred. In this report, we call both of these two actions hate crimes. In both cases, it is an important criterion that anti-Semitism is identifed in the background as the main driver

Az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb feltétele a zsidóellenesség okainak pontos ismerete és az antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) fő célja ezért a kérdést övező ismerethiány felszámolása. A TEV havi rendszerességgel, szakmailag megalapozott módon figyeli a magyar közéleti eseményeket, a különböző médiumokat, és azonosítja az antiszemita megnyilvá- nulásokat és cselekedeteket. A rendszeres havi monitoring tevékenység során összegyűjtött információk elemzése, értékelése nélkül nem lehet valós védelmet biztosítani a zsidó közösség számára. Ebben a féléves jelentésben a 2017. januártól júniusig terjedő időszak monitoring tevékenységének eredményeit foglaljuk össze. A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az antiszemita gyűlölet bűncselekmé- nyekkel, illetve a gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben e kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium, hogy azok elkövetésének hátterében azonosíthatóan megjelenjen az antiszemita motiváció.

Author(s): Róna, Dániel
Date: 2017
Abstract: Az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb feltétele a zsidóellenesség okainak pontos ismerete és az antiszemitizmus
valódi elterjedtségének vizsgálata. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) fő célja ezért a kérdést övező ismerethiány felszámolá-
sa. A TEV egyfelől havi rendszerességgel,szakmailag megalapozott módon fgyeli a magyar közéleti eseményeket és a sajtót, és
ezek alapján kimutatja az antiszemita megnyilvánulásokat és cselekedeteket. A rendszeres havi monitoringtevékenységgel összegyűjtött információk elemzése nélkül nem lehet valós védelmet biztosítani a közösség számára. Ebben az éves jelentésben a 2016 évi havi monitoringtevékenység eredményeit foglaljuk össze.

A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az antiszemita gyűlölet-bűncselekményekkel, illetve a gyűlölet motiválta
incidensekkel. A jelentésben ezt a kettőt összefoglalóan gyűlöletcselekményeknek nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az antiszemita motiváció. Az egyes kategóriák részletes meghatározása a módszertan fejezetben található.

Az események regisztrálásán kívül fontos azok különböző jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések adatait összegezve éves
jelentésünkben az eseteket incidenstípusokaz incidensek áldozatai és elkövetői, és a szervezettség szintje szerint elemeztük. 2016 -
ban az Alapítvány 48 antiszemita gyűlöletcselekményt azonosított: az esetszám csökkent a 2015. éves (52) monitoringtevékenység során zonosítottakhoz képest, de még mindig magasabb, mint a 2014. évi. (37). Az esetszámok havi hullámzása az elmúlt két év tendenciái alapján nagyfokú véletlenszerűséget mutatnak: politikai uborkaszezonban és évközben is tapasztaltunk már magasabb és alacsonyabb értékeket. A regisztrált cselekmények kicsivel több, mint háromnegyede, 77 százaléka a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik, emellett még rongálást és fenyegetést észleltünk. A gyűlöletcselekmények kronológiáját külön fejezetben mutatjuk be.

A TEV nemcsak a közéleti-politikai antiszemita eseményeket térképezi fel, hanem a magyar társadalom zsidósághoz fűződő viszonyáról, ismereteiről és az antiszemitizmus elterjedtségéről szóló tudásunkat is bővíteni kívánja. Ennek érdekében Alapítványunk
megbízásából a Medián Közvéleményés Piackutató Intézeta korábbi évekhez hasonlóan 2016 novemberében átfogó, országos
reprezentatív felmérést végzett erről a témákól. A kutatás publikációja teljes terjedelemben magyar és angol nyelven is a TEV
honlapján található, az eredmények összefoglalását pedig ebben a jelentésben egy különálló fejezetben ismertetjük.

Az éves jelentés az antiszemitizmus okainak megértéséhez is hozzá kíván járulni. A „Gyűlöletcselekmények és gyűlölet motiválta
incidensek és társadalmi következményeik” című fejezetben a jelentés áttekinti a klasszikus és modern szociálpszichológiai,
történeti és kulturális magyarázatokat, majd mindegyik elmélet jelenkori érvényességét is teszteli: összeveti azokat a friss Medián-kutatás eredményeivel.

A monitoring és kutatás mellett Alapítványunk tevékenységében jelentős mértékben megjelenik a jogi segítségnyújtás és az
oktatás is. Jelentésünkben bemutatjuk azon jogszabályokat, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények elleni küzdelem jogi kereteit
adják Magyarországon, valamint beszámllunk az általunk kezdeményezett 13 jogi eljárásról feloszlatási kérelem, kérvény,
munkaügyi kereset, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése és vádindítvány ügyekben.

Oktatási tevékenységünk a középiskoláknak kidolgozott programmal bővült, melynek keretében 35 intézményben több, mint
2100 diák vett részt az etika tantben lebonyolított előadásokon.

Jelentésünkben a vizsgált időszakban a nyilvánosság fgyelmét jelentős mértékben felkeltő kiemelt üggyel foglalkozunk
(esettanulmány). Az eset leírásán keresztül megfgyelhetjük, hogyan reagáltak a külön böző hivatalos és félhivatalos szervek, civil
szervezetek. 2014-ben a német megszállás emlékműve és a Sorsok Háza projekt kapott kiemelkedő fgyelmet, a 2015-ös évben
a Pázmány egyetemen bevezetett kötelező holokauszt-kurzust övező közódott 2017-re)
Author(s): Ildiko, Barna
Date: 2014
Abstract: AZ antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb
feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
eszköze többek között a folyamatos és szakmailag
megalapozott közéleti monitoring tevékenység,
mivel a tényleges információk összegyűjtése,
elemzése nélkül nem lehet valós védelmet biztosítani
a közösség számára. A monitoring
eredményét az Alapítvány havi jelentéseiben
ismertettük. Jelen kötetünkben a 2013 májusa és
2014 áprilisa között eltelt első egy év eredményeit
foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az antiszemita
motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és Vé-
delem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik. Ezt
két oldalról közelítjük meg: egyrészt a szabá-
lyozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás felől.
Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
A 2013. május–2014. április közötti időszakban
az Alapítvány 57 antiszemita gyűlölet-cselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
ezek száma csökkenő tendenciát mutatott. A
regisztrált cselekmények közül 5 a támadás, 10 a
rongálás, 4 a fenyegetés és 38 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. A gyűlölet-cselekmények
közel kétharmada (37 eset) a fővárosban történt.
Az ismert elkövetők elsöprő többségben férfiak. A
személyek ellen irányuló gyűlölet-cselekményekről
elmondható, hogy áldozataik is legnagyobb
részben a férfiak közül kerülnek ki. A regisztrált
gyűlölet-cselekmények kétharmada spontán,
egyharmada szervezett esemény volt. A gyűlöletcselekmények
nagy része a Jobbikhoz köthető, ez
különösen igaz a szervezett cselekményekre.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is foglalkozunk,
amelyek a vizsgált időszak bizonyos
részében a nyilvánosság nagy érdeklődésére tar-
tott igényt. Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző
hivatalos és félhivatalos szervek, civil szervezetek
az antiszemita cselekmények megjelenésére.
Az Alapítvány másik célja, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen.
Az antiszemita töltetű cselekmények elleni
harcot a törvényileg szabályozott tényállások
segítik. Az Alapítvány a vizsgált év folyamán 35
beadványt tett, melyek 37 tényállást rögzítettek.
Az Alapítvány a beadványok négyötödével a
gyűlöletbeszéd visszaszorítására tett kísérletet.
A gyűlöletbeszédek között kiemelkedő volt
a holokauszt-tagadás: 16 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 25 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán
belül, amelyeknek többsége nem az Alapítvány
javára határozott, viszont kikristályosodott
a kuruc.info letiltásáért folytatott küzdelem
fontossága és Lenhardt Balázs zászlóégetés
miatti számonkérésének jogi lehetetlensége. Az
Alapítvány így célul tűzte ki a szélsőjobboldali
portál megszüntetését és annak elérését, hogy
közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét
érintő gyűlölet-cselekményekben. E két célt a
vizsgált időszakban a jogi határidők és buktatók
miatt nem sikerült elérni, de az Alapítvány
folyamatosan tesz azért, hogy végül pozitív
eredménnyel záruljanak ezek az ügyek.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali
vagy szélsőjobboldali kötődésű emberekkel
szemben is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az
emberek nagy nyilvánosság előtt közösség elleni
uszítást vagy holokauszttagadást követtek el.
Például a Hegedűs Loránt vagy Lenhardt Balázs
ellen tett feljelentéseknek egyfajta üzenetértéke
is van: mindenkinek számolnia kell azzal, hogy
hivatalosan is kérdőre vonhatják tetteiért.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring tevé-
kenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus ellen.
Havi jelentéseinkben továbbra is folyamatosan
nyomon követhető a monitoring tevékenység során
beazonosított gyűlölet-cselekmények számának
alakulása, valamint a folyó jogi ügyekben történt
változásokat is ismertetjük.


ONE of the most important requirements
for the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation of
the actual prevalence of anti-Semitism. Therefore,
one of Action and Protection Foundation’s goals
is contending with the lack of knowledge about
this issue. The resources include a continuous and
professionally valid monitoring activity, since it
is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
In this volume, we summarize the results for the
first year from May 2013 to April 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes, and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic motivation
when the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s manifold activities and will introduce
the legal background. This will be done
by discussing legal regulations as well as the
application of the law. In the first aspect, the volume
will detail the Hungarian regulatory framework
that currently provides the basis for combating
hate actions. The second part of this section will
explain the lack of timely legal action typical for
these kinds of crimes and the actual use of the
existing law. When analyzing the above, we can
see that although the legal framework should be
enough to effectively combat against hate crimes,
many deficiencies are experienced in the course
of law enforcement because such regulations and
laws are rarely cited by judges in court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
In the period between May 2013 and April 2014,
the Foundation identified 57 anti-Semitic hate
actions. In the period analyzed, the number shows
a decreasing number of these incidents. Of the
events registered, 5 can be categorized as assaults,
10 as defacement of property, 4 as threats and 38 as
hate speech. Nearly two-thirds of hate actions (37
cases) took place in the capital city of Budapest.
The vast majority of the identified perpetrators
were male. As for the hate actions against persons,
the victims were mostly men as well. Two-thirds
of the registered hate actions were spontaneous
while one-third was organized. A large number of
hate actions can be traced to Jobbik, especially the
organized ones.
Our report presents some cases which have had
high media exposure with a good deal of public
interest. Through the descriptions of the cases, we
can see the reaction of various government and
semi-official agencies and NGOs to incidents of
anti-Semitism.
The Foundation’s other goal is to use legal action
to combat the propagation of anti-Semitism.
Legally regulated statements of fact facilitate the
combat against anti-Semitism. During the year
analyzed, the Foundation submitted 35 petitions
recording 37 statements of fact. Four-fifths of
the petitions were the Foundation’s attempts to
repel hate speech. A substantial number of the
cases of hate speech were Holocaust denials, with
16 complaints filed. In 25 of the cases initiated,
rulings were made within the year inspected,
most of them in favour of the other party rather
than the Foundation. However, the events clearly
indicate the importance of the fight to ban kuruc.
info and that it is legally impossible to hold
Balázs Lenhardt responsible for the flag burning.
Therefore, the Foundation decided to fight for the
elimination of the far-right portal and to achieve
the goal to enable the Unified Hungarian Israelite
Community (Egységes Magyarországi Izraelita
Hitközség, EMIH) to file complaints in cases
affecting the Jewish community as a whole. These
two goals couldn’t be accomplished in the period
reviewed but the Foundation continues to work
for the positive conclusions of these causes.
Part of the Foundation’s activity was to take
action against right-wing or far-right persons who
committed incitement against a community or
make claims of Holocaust denial before the public
at large. For instance, reports against Loránt
Hegedűs and Balázs Lenhardt also convey the
message that everybody must understand that
they may be held responsible for their actions.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal case
Author(s): Ildiko, Barna
Date: 2015
Abstract: AZ antiszemitizmus elleni küzdelem egyik
legfontosabb feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
érdekében egyrészt az Alapítvány megbízásából
a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet
2013 novemberében és 2014 novemberébendecemberében
átfogó, országos reprezentatív
felmérést végzett a magyar társadalom
zsidósághoz való viszonyáról, az antiszemitizmus
elterjedtségéről. Másrészt ennek eszköze továbbá
a folyamatos és szakmailag megalapozott közéleti
monitoring tevékenység, mivel a tényleges
információk összegyűjtése, elemzése nélkül
nem lehet valós védelmet biztosítani a közösség
számára. A monitoring eredményét az Alapítvány
havi jelentéseiben ismertettük. Jelen kötetünkben
a 2014. évre eső eredményeket foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az
antiszemita motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és
Védelem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik
Ezt két oldalról közelítjük meg: egyrészt a
szabályozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás
felől. Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
2014-ben az Alapítvány 37 antiszemita gyűlöletcselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
a regisztrált incidensek számában havi szinten
nem lehet egyértelmű tendenciát megállapítani.
Annyi azonban egyértelműen látszik, hogy
az év első felében kevesebb (összesen 7), az év
második felében pedig összességében lényegesen
több (összesen 30) ilyen cselekmény történt. A
regisztrált cselekmények közül 1 a támadás, 2 a
rongálás, 2 a fenyegetés és 32 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. Az incidensek több mint
fele (21 eset) a fővárosban, hét 100.000 lakosnál
nagyobb, négy 20.000-100.000 lakosú közepes, két
eset pedig ennél kisebb városban történt. Kettőnek
a helyszíne község volt. Egy eset beazonosítatlan
helyen történt. Az ismert elkövetők elsöprő
többségben férfiak. A személyek ellen irányuló
gyűlölet-cselekményekről elmondható, hogy
áldozataik is legnagyobb részben a férfiak közül
kerülnek ki. Az események közül 27 spontán volt,
azonban több mint felük (15 eset) valamilyen
eseményhez kötődött.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is
foglalkozunk, amelyek a vizsgált időszakban a
nyilvánosság nagy érdeklődésére tartott igényt.
Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző hivatalos és
félhivatalos szervek, civil szervezetek. 2014-
ben a német megszállás emlékműve és a Sorsok
Háza projekt kapott kiemelkedő figyelmet. Ezen
kívül monitoring tevékenységünk során feltárt,
a Jobbikhoz tartozó politikusokhoz köthető
antiszemita megnyilvánulásokat mutatjuk be
részletesen. Az országgyűlési választásokra
készülve jól érzékelhető volt a Jobbik tudatos, a
nyilvánosság felé mutatott irányváltása, amivel
egy mérsékelt párt benyomását igyekezett kelteni.
Ezt lehetett tetten érni abban is, hogy a nyilvános
politikai mezőben elhangzó nyíltan antiszemita
jobbikos megnyilvánulások visszaszorultak.
A bemutatott megnyilatkozásokból azonban
továbbra is világosan látszik a Jobbik valódi arca.
Az Alapítvány célja az is, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen. Az
antiszemita töltetű cselekmények elleni harcot a
törvényileg szabályozott tényállások segítik. Az
Alapítványnak 2014 folyamán 40 aktív ügye volt,
melyek 47 tényállást rögzítettek. Az Alapítvány
a beadványok háromnegyedével a gyűlöletbeszéd
visszaszorítására tett kísérletet. Ezek között
kiemelkedő volt a holokauszt-tagadás vagy
holokauszt relativizálás: 25 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 20 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán belül,
amelyeknek többsége nem az Alapítvány javára
határozott. Az Alapítvány továbbra is küzd azért,
hogy a közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét érintő
gyűlölet-cselekményekben.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali vagy
szélsőjobboldali kötődésű emberekkel szemben
is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az emberek
közösség elleni erőszakot, garázdaságot vagy nagy
nyilvánosság előtti holokauszttagadást követtek el.
Pörzse Sándor Esztergomban hívott verekedésbe
ellentüntetőket, Lenhardt Balázs zászlóégetési
ügye az Alkotmánybíróságon folytatódik, Orosz
Mihály Zoltán bábukat akasztott fel és izraeli
zászlót taposott meg, Ágoston Tibor pedig egy
megemlékezésen követett el holokauszttagadást.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring
tevékenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus
ellen. Havi jelentéseinkben továbbra is
folyamatosan nyomon követhető a monitoring
tevékenység során beazonosított gyűlöletcselekmények
számának alakulása, valamint a folyó
jogi ügyekben történt változásokat is ismertetjük.


ONE of the most important requirements
in the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation
of the actual prevalence of anti-Semitism.
Therefore, one of Action and Protection
Foundation’s goals is contending with the lack of
knowledge about this issue. For this reason, the
TEV Foundation commissioned a comprehensive,
nation-wide, representative survey on Hungarian
society’s attitude towards Jews and the spread of
anti-Semitism. The Medián Institute of Public
Opinion and Market Research conducted the
survey in November 2013 and NovemberDecember
2014. The foundation also conducts
permanent monitoring of the public space, since
it is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
The monitoring results were published in the
monthly reports of the Foundation. The present
volume summarizes the results of year 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic intent when
the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s many activities and will introduce the
legal background, by discussing legal regulations as
well as the application of the law. The first part of
this section will detail the Hungarian regulatory
framework that currently provides the basis for
combating hate actions. The second part of this
section will explain the lack of timely legal action
typical for these kinds of crimes and the actual use
of the existing law. When analyzing the above,
we can see that although the legal framework
should be enough to effectively combat against
hate crimes, many deficiencies are experienced
in the course of law enforcement because such
regulations and laws are rarely cited by judges in
court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
The monitoring activity of TEV Foundation
identified 37 hate crimes in 2014. No clear
tendencies can be identified on a monthly level in
the number of recorded incidents in the examined
period. There were fewer hate crimes recorded in
the first half of the year (7) than the second half
(30). The recorded events can be classified into
several categories: 1 attack, 2 vandalisms, 2 threats,
and 32 instances of hate speech. More than half
of the incidents (21 cases) happened in Budapest,
seven cases in larger cities with over 100,000
inhabitants, four cases in middle-sized cities with
20,000 to 100,000 inhabitants, and two cases in
smaller settlements. Two other cases happened
in villages. An incident occurred at unidentified
place. The vast majority of the identified offenders
are male. In cases of hate crimes directed towards
persons, the vast majority of victims are also male.
27 cases were spontaneous, while 15 cases were
connected to some event.
The report also treats some key events that were of
special interest to the larger public. The description
of the cases displays the response of various official
and semi-official authorities and NGOs. The
monument of German occupation and the Sorsok
Háza (House of Fates) project gained the most
attention in 2014. In addition, the report also
presents in detail the anti-Semitic actions that
can be connected to Jobbik politicians, revealed
in the course of the Foundation’s monitoring
activity. Jobbik has recently been trying to soften
and moderate their image for the forthcoming
parliamentary elections. With this has come a
decrease in openly anti-Semitic statements made
by Jobbik representatives to the public. However,
the actions presented in the report still show the
true face of Jobbik and many of its supporters.
The Foundation’s aim is also to taking legal steps
to combat the spread of anti-Semitism. Legally
regulated statements of fact facilitate the combat
against anti-Semitism. The Foundation had 40
active legal actions in 2014, recording 47 states
of facts. Through three quarters of the reports,
the Foundation attempted to fight hate speech.
Among these, Holocaust denial or relativization
emerged as most important. There were 25
complaints filed for hate speech. In the analyzed
year, a decision was reached in 20 cases started in
previous years, most of which were not in favour
of the Foundation. The Foundation continues to
fight for the Unitary Jewish Religious Community
of Hungary (EMIH), initiator and founder of
TEV Foundation, and one of the prominent
representatives of the community, to have the
right to report hate crimes involving the entire
Jewish community.
The Foundation has also taken legal action
against people of right- or far-right orientation.
These people committed violent acts against the
community, vandalism, or public denial of the
Holocaust. In Esztergom, Sándor Pörzse invited
protesters to fight, Balázs Lenhardt’s flag-burning
case went to the Constitutional Court, and
Mihály Zoltán Orosz hanged puppets and trod on
the flag of Israel. Tibor Ágoston publicly denied
the Holocaust at a commemoration.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal cases.
Date: 2002
Abstract: Mindennapi életünk milliárdnyi eseménye alussza Csipkerózsika álmát lelkünk mélyrétegeiben, mindaddig, amíg valamilyen 'sorsesemény' felszínre nem hozza azokat, és ezzel mintegy átstrukturálja életünk megszokott szerkezetét. Ezek az események a maguk idejében nem alkottak jelent vagy jövőt meghatározó élményt. Ahogy a szerzők ezt megfogalmazzák: 'Ez a múlt tehát olyan múlt, amely soha nem volt jelen'. A rendszerváltozás olyan 'sorseseménynek' számít, amely képes volt átstrukturálni a múltat, az egykor jelentésnélküliként megélt események a megváltozott jelenben új struktúrába szerveződtek, ettől jelentésük megváltozott, jelent formáló, jövőt meghatározó jelentést kaptak, ahogy a szerzők ezt - talán túl tömören fogalmazva - írják: 'a sorsesemény olyan jelenre utal, amely soha nem volt jövő. Értelmezésünkben e soha-nem-volt-jövő jelenből tekintünk vissza e soha-nem-volt-jelen múltra, s előre a soha-nem-lesz-jelen, illetve soha-nem-lesz-múlt jövőre'. A magyarországi zsidó identitást, illetve annak a rendszerváltozás utáni változását, 'átstrukturálódását' vizsgálta Kovács Éva és Vajda Júlia. Két csoport körében végezték - az erre a célra kidolgozott interjú-készítési módszerrel, a 'narratív interjús technika' alkalmazásával - vizsgálataikat a kilencvenes évek elején alakult zsidó iskolákba beíratott gyermekekkel és szüleikkel - akik részben vallásos, részben vallásukat már elhagyott zsidók, de ugyanúgy van közöttük katolikus, vagy éppen vegyes felekezetű család is. A lefolytatott beszélgetések szociológiai, szociálpszichológiai elemzése a választások indítékait, az identitás hátterét tárják fel.
Date: 2014
Author(s): Glässer, Norbert
Date: 2006
Author(s): Glässer, Norbert
Date: 2011
Date: 2014
Abstract: A bennünket körülvevő világot azáltal lakjuk be, hogy jelentéssel töltjük
meg. Sokszor ugyanannak a térnek a legkülönbözőbb jelentései alakulnak ki.
A jelentéshez pedig használat társul, legyen szó az ünnepek rítusairól vagy a
mindennapok rutinjairól. A különböző csoportok különbözőképpen használhatják
ugyanazt a teret. A tér – puszta fizikai megjelenésén túl – a kogníció
szintjére is kivetül: tapasztaljuk, ábrázoljuk azt, s emlékezünk rá, elbeszéléseinkben
újraalkotjuk azt. Mindehhez keretet pedig az a csoport szolgáltat,
amelyhez tartozunk.
Hacar hakados Makave – a Makói Szent Udvar alatt a makói orthodox
főrabbi belzi chászid mintákat követő dédunokáját, Simon Lemberger rabbit
közösségi vallási tekintélyként elismerő elszármazott makói orthodox zsidók
értendők, akik többnyire a Szentföldön, részben pedig az USA-ban, Bécsben,
Londonban és Ausztráliában élnek.
A történeti Magyarország területéről különböző világvárosokban újraalakult
orthodox és chászid zsidó közösségek gyökeres változásokra adott válasza
az azoj ví in der alter chájm elve lett, amely szerint ugyanúgy kell tenni
mindent, mint a régi hazában. Ennek újratapasztalását 1994-től a makói világ
találkozók segítik.
A felújított orthodox zsinagóga a makóiság egyik fő jelképévé vált. Az egykori
Nagy és Kis zsidó utca a zarándoklatok során a felmenők elveszített
világát segít felidézni. A közösségi és genealógiai emlékezet szempontjából
hasonló jelentőségűek a közösség egykori temetői, amelyek a makói közösség
folytonosságát jelenítik meg az 1740 körüli püspöki telepítéstől a 20. század
közepéig. Vorhand Mózes rabbi emléke körül pedig egy új nemzedéki emlékezet
és „makóiság” új környezetbe illeszkedő önértelmezése alakul ki.
Date: 2004
Abstract: E tanulmány kérdése az, hogy vajon miként beszélhetünk élő zsidó kultúráról ma, miként beszélhetünk zsidó kulturális kollektív identitásról Budapesten, illetve milyen elméleti, módszertani lehetőségek kínálkoznak a zsidó identitás körüljárására.

Az ekként megfogalmazott kérdés a továbbiakban a következőképpen szervezi e dolgozat gondolatmenetét:

I. A hagyomány szövegeihez való viszonyulás, mint hermeneutikai probléma (az önértelmezés és az emlékezés fogalmai szerint).

II. A hagyomány tudásának jelentősége a zsidó kollektív identitásban

a). A zsoltárokra és b.) Istennevekre vonatkozó tudás szerepe a zsidó kollektív identitásképzés kulturális emlékezetében.

III. Zsoltárszövegek elemzése az egyiptomi kivonulás-történet intertextusa tekintetében

A zsidó szövegértelmezés hermeneutikája, mint kulturális emlékezési stratégia.

A zsoltárszövegekben lévő jahvikus történetek, mint a szervezett kulturális emlékezet alakzatai.[1]

a) A zsoltárok keletkezéstörténetének emlékezete.

b). A kivonulás emlékezési alakzata a zsoltárban (Isten neve, mint Izrael uralkodója, királya, szövetségese).

c). Az elkülönülés, tisztaságkultusz és névtabu, mint védekezés a bálványimádókkal szemben (Isten nevének és népének szentsége).

d). Az emlékezés követelménye a zsoltárokban.[2]

IV. A Tarot tana, Isten nevének mágikus, "paraliturgikus" gyakorlatának tudománya.[3]

V. A budapesti diaszpórában élő zsidóság jahvikus történeteinek és ön-identifikáló vallomásainak értelmezése az egyiptomi kivonulás-történet mozzanatai alapján

a). A kutatás hermeneutikai szituációja (a mai élő zsidó kultúra, mint egy "másik" kultúra megértésproblémája).

b). Mit jelentenek a jahvikus történetek?

c). Hogyan értelmezhetőek a mai jahvikus történetek?

1. A kivonulás emlékezési alakzata (a saját országon kívül kapott törvények megtartása a diaszpórában).

2. Elkülönülés, tisztaságkultusz, megszentelés (pótnév, névtabu, tisztító-, gyógyító-eljárások és más Istennév gyakorlatok a megszentelés jegyében).

3. Az emlékezés követelménye (a zsidóságba visszatanulók, visszatérők).

VI. Szédereste a budapesti Bethlen téri zsinagógában (esettanulmány)

1. Problémafelvetés, módszerek

2. Az egyiptomi kivonulásra való emlékezés a mai gáluti peszáchkor

3. Peszáchi előkészületek

a). A kikóseroltatás

b). A kikóseroltatás skálája

c). A chóméc felkutatásának szertartása

d). Az elsőszülöttek böjtje

4. Szédereste a zsinagógában

a). A Széder jelentése és micvái

b). A Szédertál

c). A közönséges macesz és a maca smura

d). "Beszéld el fiadnak". A tradíció átadásának micvája Szédereste

e). A négy kérdés (Má nistáná)

f). Az áfikomán

g). A külső kör viszonya a tradícióhoz

5. Pészách második napja: Szédereste otthon

6. Konklúzióként: a mai zsidó identitás és a mai élő zsidó kultúra éppen ilyensége.

VII. Az emlékezés alkalma: a Sábesz

1. A Szombat, mint a teremtésre és az egyiptomi kivonulásra való emlékezés alkalma

2. Beszélgetés a Szombatról (a beszélgetőpartnerek bemutatása)

3. Nem minden szombat Sábesz? (nem mindenki tart minden szombatot)

4. A szombat bejövetele (készülődés, gyertyagyújtás)

5. Ortodox és neológ péntek esti Kiddustartás otthon

6. Kiddus a neológ zsinagógában

7. Kiddus az ortodox étteremben

8. A szombati pihenés (a munkatilalom)

9. Az idő másféle megtapasztalása elválasztja a kultúrákat

10. A Szombat van az emberért, vagy az ember szombatért?[4]

11. A szombat megszegése, vagy a törvény felfüggesztése

12. Kitérő: "a neológok nem tartanak igazi sábeszt (egy ortodox véleménye a neológok vallási viselkedéséről)

13. A Holocaust-élmény kiút a tradícióból

14. Szombati micve

15. A Hávdálá

16. Konklúziók: a szombattartás különbözősége a tradícióra való különféle emlékezésmód szerint.

VIII. Konklúziók. E tanulmány célja: lépésről lépésre megismerkedni egy másik kultúra néhány jelenségével. Az első fejezetek célja éppen ez: beletanulni abba a kulturális tradícióba, amely "más" számomra, majd megérteni és megértetni az olvasóval a maga történeti kontextusában ennek sajátosságait, jelenlegi élő működését.

A tanulmány végére remélhetőleg körvonalazódik az, hogy miként rendelkeznek identitásképző erővel a jahvikus történetek emlékezési alakzatai a mai élő zsidó kultúrában.
Date: 2009
Abstract: Vincze Kata Zsófia doktori disszertációjából készült kötete érzékeny keresztmetszetét adja a rendszerváltás utáni budapesti zsidó vallási közösségeknek. A Holokauszt, a kommunizmus és a vallásos zsidóság elvándorlása szinte teljesen megsemmisítette a magyarországi ortodoxiát, a vallásos zsidóságot. A kommunizmus alatt sokan elhallgatni kényszerültek zsidó származásukat, elfordulva a hagyományoktól, elfeledtetni igyekezték a következő nemzedékkel kulturális és vallási örökségüket. A Holokauszt utáni harmadik generáció azonban újraértékelni, újratanulni látszik az elhallgatott hagyományt. A rendszerváltás körüli sokféle zsidó vallási és etnikai identitás-felfedezés, -újratanulás, -újraértelmezés jelenti e kötet központi kérdéseit. A szerző visszatérőnek nevezi mindazokat, akik akár csak egy tradícióelemmel többet tartanak, mint a szüleik. Visszatérők, báál tsuvák azok, akik újra gyertyát gyújtanak péntek este, talán szombatot és kósert tartanak, megtanulnak héberül, esetleg alijáznak Izraelbe vagy csak tanulmányozzák a zsidó hagyományokat. A szerző a zsidó valláshoz való visszatérők, útkeresők, báál tsuvák életút-fragmentumait elemzi, a magyarországi zsidóság történelmi, társadalmi kontextusa keretében, kritikusan mutatva be a jelenkori magyarországi hagyományos ortodoxiát, modern ortodoxiát, neológiát, reform és Chábád Lubavics irányzatot.
Author(s): Papp, Richárd
Date: 2004