Search results

Your search found 102 items
Previous | Next
Sort: Relevance | Topics | Title | Author | Publication Year View all 1 2 3
Home  / Search Results
Date: 2023
Abstract: In general, the Jewish population in Hungary has a high level of education and is in a good position socially and financially, according to the available literature and our interviewees. Those who identify as Jews are mostly non-religious and consider themselves predominantly European citizens or equally Jewish and Hungarian. According to research, the level of antisemitism in Hungary increased significantly around 2010, presumably due to the rise in popularity of the far-right Jobbik party. Since 2015, the available data show that the level of antisemitism has not changed significantly. At the same time, most interviewees reported a general increase in antisemitism in the country, citing the internet as the primary cause, as well as the family background, deficiencies of the education system, the polarisation of society, and the government‘s Soros campaign. In Hungary, antisemitism is most often manifested in the form of conspiracy theories, but other forms are also present (e.g. emotional antisemitism, new antisemitism). According to the available data, the most common form of antisemitism is hate speech. The number of hate crimes is negligible. At the political level, antisemitism emerged from the second half of the 2000s in connection with Jobbik and has been one of the tools of far-right parties (currently Mi Hazánk – Our Homeland) ever since, albeit in a less direct form than before, disguised by coded speech and appearing mainly as conspiracy theories. Although the Fidesz government announced zero tolerance towards antisemitism in 2013, it has focused its communication on several issues related to antisemitism in recent years. These include the campaign against George Soros, the glorification of antisemitic politicians (e.g. Miklós Horthy) and artists (e.g. Albert Wass) between the two world wars, the distortion of the memory of the Holocaust, and the fight against the global external enemy. Antisemitism is also present in the sports fan milieu, primarily in the football fan scene and especially in the ultra scene. According to a 2017 survey, half of Hungarian Jews have experienced antisemitism in their lifetime, and all of our Jewish interviewees mentioned such experiences. Many of them highlighted the government‘s antisemitism-related doubletalk’s negative effects on their sense of security. While antisemitism is undoubtedly present in Hungary, research and interviewees also suggest that society is much more prejudiced towards other minorities, especially the Roma, the LGBTQ+, and migrants. According to first-line practitioners, the extent to which antisemitism is present among students depends on the school. When it appears among students, it is primarily present in verbal forms, and often, there are no real antisemitic sentiments in the background. Several interviewees identified education as one of the most important tools to reduce antisemitism.
Author(s): Susán, Eszter
Date: 2024
Date: 2021
Author(s): Kovács, András
Date: 2005
Abstract: A kommunista rendszer bukása után Magyarországon is megjelent a nyílt antiszemitizmus. Voltak, akik úgy vélték, hogy mindez csak a szólásszabadság intézményesítésének kellemetlen következménye: most nyíltabban jutnak kifejezésre a korábban is meglévő, de lappangó antiszemita nézetek és ideológiák. Mások viszont megdöbbenéssel fogadtak a fejleményeket: attól tartottak, hogy a rendszerváltozás okozta megrázkódtatások újra életre keltették, felerősítették a korábbi évtizedek során halványulni látszott zsidóellenes előítéleteket.Valóban sok minden hangzik el ma az utcán, jelenik meg a házfalakon, újságokban, ami félelmet kelthet és kelt. De jogosak-e ezek a félelmek? Riasztó mértékű-e máris a zsidóellenesség a mai Magyarországon? Ebben a könyvben a magyarországi zsidóellenes előítéletek alakulását vizsgáltuk meg az elmúlt másfél évtizedben végzett szociológiai kutatások adatainak alapján. Az elemzés képet rajzol a zsidóellenes előítéletek gyakoriságáról, intenzitásáról, tartalmáról, kiváltó okairól és az előítéletes csoportokról. A különböző időpontokban keletkezett adatsorok összevetése során mindenekelőtt arra a kérdésre keresünk választ, hogy az előítéletesség változásai mögött kirajzolódnak-e az antiszemitizmus politizálódásának tendenciái, és azonosítható-e egy olyan számottevő csoport a mai magyar társadalomban, amely fogékony a politikai antiszemitizmus ideológiájára.
Author(s): Tóth, Katalin
Date: 2018
Author(s): Kovács, Éva
Date: 2018
Author(s): Szász, Antónia
Date: 2012
Abstract: A progresszív judaizmus egy reformer zsidó vallási mozgalom és ideológia, amelynek gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza. Ma világviszonylatban követőinek számát tekintve a legnépesebb zsidó vallási irányzat. Magyarországon az első progresszív szervezetet a rendszerváltozás időszakában alapították. Vallási vezetője egy női rabbi lett, ami különösen szembetűnővé tette újító, szabadelvű, emancipált felfogását és gyakorlatát. Integrációs törekvéseit határozott elutasítás fogadta a tágabb zsidó vallási mezőben. A disszertáció a progresszív judaizmus hazai megjelenésének társadalmi körülményeivel és szerepével foglalkozik. Megvizsgálja, hogyan és milyen tényezők hatására alakult a hazai progresszív szervezetek helyzete – társadalmi bázisa, támogatottsága, elfogadottsága és erőforrás-ellátottsága – fennállásuk óta. Igyekszik megragadni a közösségi-felekezeti vonzás fontosabb elemeit, és arra keresi a választ, kik számára és miért vonzó, milyen igényeknek tesz eleget, milyen funkciót tölt be a hívek életében és a társadalomban. A több mint egy évtizedet átfogó kutatás első eredményei rávilágítottak arra, hogy a progresszív közösséghez való csatlakozás motivációi nem szűkíthetők le a vallásosságra és a valláshoz való visszatérésre, ezért a kutatás a továbbiakban kiemelt figyelmet fordított annak megismerésére és magyarázatára, hogy milyen tényezők alakítják az egyéni és társadalmi cselekvéseket. A mozgatórugókat az egyének saját interpretációin keresztül, a társadalmi cselekvéseket a maguk természetes közegében, alapvetően résztvevő megfigyelésen alapuló terepmunka során vizsgálta. Az empirikus tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a zsidó vallásnak és hagyománynak a zsidó identitásépítésben is komoly szerepe van, és az egyének társadalmi cselekvését zsidó önazonosságuk, illetve ezzel kapcsolatos útkeresésük irányítja. A szerző a szakirodalom vonatkozó elméleteinek és téziseinek áttekintésével, az azokra való reflexió során igyekezett kialakítani egy olyan keretet, amelybe a kutatási tapasztalatok értelmezése komplex módon ágyazható.
Date: 2020
Abstract: Az antiszemitizmus elleni küzdelem jelentôs része az antiszemita incidensek elôfordulásának nyomon követése. A Tett
és Védelem Liga egyik célja, hogy a társadalom szélesebb köreiben felhívja a figyelmet az antiszemitizmusra. Ennek elsôdleges eszköze a közéletben elôforduló gyûlölet-bûncselekményekkel kapcsolatos folyamatos és szakmailag megalapozott monitoringtevékenység. Az antiszemita incidensekre és egyéb gyûlöletcselekményekre vonatkozó információk gyûjtése és elemzése hiányában sem a zsidó közösségek, sem az egyének számára nem lehet valós védelmet biztosítani. Az adatgyûjtés eredményét a Tett és Védelem Liga – Magyarországon együttmûködésben a Tett és Védelem Alapítvánnyal – havi rendszerességgel közzéteszi havi jelentések formájában, az egyes országokra/régiókra vonatkozó megállapítások összefoglalóját pedig féléves és éves jelentésben publikálja. A jelentések kétféle cselekménnyel foglalkoznak: antiszemita gyûlölet-bûncselekményekkel és gyûlölet motiválta incidensekkel.
A jelentések mindkét cselekményt összefoglalóan ‘gyûlöletcselekményeknek’ nevezik. Az antiszemita gyûlölet-bûncselekmények és az egyéb típusú gyûlölet-bûncselekmények közötti fô különbség az antiszemita motiváció megléte. Az egyes országok eltérô törvényei és jogszabályi alkalmazásai következtében változó, hogy a büntetôjog szerint
mely antiszemita incidensek számítanak bûncselekménynek. Elôfordulnak olyan gyûlölet motiválta cselekmények is, amelyek ugyan felzaklatják a zsidó közösséget, mégsem tekinthetôek bûncselekménynek, például a szólásszabadság égisze alatt. Az általános áttekintés megszerzése és az idôbeli változások vizsgálata érdekében a Tett és Védelem Liga szerint mindkét típusú cse lekmény dokumentálására szükség van. A minél szélesebb körû monitorozás érdekében a Tett és Védelem Liga többféle forrást alkalmaz. Az események regisztrálásán kívül, az egyes incidensek különbözô
jellemzôit is számba vesszük. A dokumentálás során rögzítjük a cselekmények helyszínére, elkövetôjére (amennyiben ismert), célpontjára és (esetleges) következményeire vonatkozó adatokat, valamint megkülönböztetjük egymástól az eltérô cselekménytípusokat. Ebben a féléves jelentésben a 2020. januártól júniusig terjedô idôszak monitoringtevékenységének eredményeit foglaljuk össze.

2020. év elsô 6 hónapjában a Tett és Védelem Alapítvány összesen 16 antiszemita gyûlöletcselekményt detektált. Ezek
közül 4 esetben rongálást, 11 esetben gyûlöletbeszédet, illetve 1 esetben diszkriminációt azonosítottunk. Támadás és fenyegetés ez év elsô felében nem történt.