Antisemitism Report: Hungary
Translated Title
Riport: Antiszemitizmus Magyarországon
Publication Date
Publication Place
Publisher
Abstract
In general, the Jewish population in Hungary has a high level of education and is in a good position socially and financially, according to the available literature and our interviewees. Those who identify as Jews are mostly non-religious and consider themselves predominantly European citizens or equally Jewish and Hungarian. According to research, the level of antisemitism in Hungary increased significantly around 2010, presumably due to the rise in popularity of the far-right Jobbik party. Since 2015, the available data show that the level of antisemitism has not changed significantly. At the same time, most interviewees reported a general increase in antisemitism in the country, citing the internet as the primary cause, as well as the family background, deficiencies of the education system, the polarisation of society, and the government‘s Soros campaign. In Hungary, antisemitism is most often manifested in the form of conspiracy theories, but other forms are also present (e.g. emotional antisemitism, new antisemitism). According to the available data, the most common form of antisemitism is hate speech. The number of hate crimes is negligible. At the political level, antisemitism emerged from the second half of the 2000s in connection with Jobbik and has been one of the tools of far-right parties (currently Mi Hazánk – Our Homeland) ever since, albeit in a less direct form than before, disguised by coded speech and appearing mainly as conspiracy theories. Although the Fidesz government announced zero tolerance towards antisemitism in 2013, it has focused its communication on several issues related to antisemitism in recent years. These include the campaign against George Soros, the glorification of antisemitic politicians (e.g. Miklós Horthy) and artists (e.g. Albert Wass) between the two world wars, the distortion of the memory of the Holocaust, and the fight against the global external enemy. Antisemitism is also present in the sports fan milieu, primarily in the football fan scene and especially in the ultra scene. According to a 2017 survey, half of Hungarian Jews have experienced antisemitism in their lifetime, and all of our Jewish interviewees mentioned such experiences. Many of them highlighted the government‘s antisemitism-related doubletalk’s negative effects on their sense of security. While antisemitism is undoubtedly present in Hungary, research and interviewees also suggest that society is much more prejudiced towards other minorities, especially the Roma, the LGBTQ+, and migrants. According to first-line practitioners, the extent to which antisemitism is present among students depends on the school. When it appears among students, it is primarily present in verbal forms, and often, there are no real antisemitic sentiments in the background. Several interviewees identified education as one of the most important tools to reduce antisemitism.
Translated Abstract
Általánosságban véve Magyarországon a zsidóság magas iskolai végzettséggel rendelkezik, és szociálisan és anyagilag is jó helyzetben van mind a felmérések, mind az interjúalanyaink véleménye szerint. A magukat eleve zsidóként identifikálók többnyire nem vallásosak, identitásukban leginkább európai polgárnak, vagy egyenlően zsidónak és magyarnak tartják magukat.
A kutatások szerint az antiszemitizmus szintje Magyarországon utoljára 2010 körül nőtt meg jelentősen, feltehetően a szélsőjobboldali Jobbik népszerűsödéséhez köthetően. 2015 óta az elérhető adatok szerint az antiszemitizmus szintje érdemileg nem változott. Ugyanakkor az interjúalanyok többsége szerint általánosságban növekszik az antiszemitizmus az országban, melynek okaként elsősorban az internetet, emellett az otthoni mintákat, az oktatási rendszer hiányosságait, a társadalom polarizáltságát és a kormányzati Soros-kampányt nevezték meg.
Az antiszemitizmus Magyarországon leginkább összeesküvés-elméletek formájában jelenik meg, de más formái is jelen vannak (pl. érzelmi antiszemitizmus, új antiszemitizmus). Az elérhető adatok alapján az antiszemitizmus leggyakoribb megjelenési formája a gyűlöletbeszéd. A gyűlölet-bűncselekmények száma elenyésző.
Politikai szinten az antiszemitizmus a 2000-es évek második felétől a Jobbikhoz kötődően jelent meg, és a szélsőjobboldali pártok (jelenleg a Mi Hazánk) eszközkészletében azóta is jelen van, bár a korábbiakhoz képest kevésbé direkt formában, kódolt beszéddel palástolva és elsősorban összeesküvés-elméletek formájában. Bár a Fidesz-kormány 2013-ban zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, több olyan témát is a kommunikációja középpontjába állított az elmúlt években, amelyek összefüggnek az antiszemitizmussal. Ilyenek a Soros György elleni kampány, a két világháború közti antiszemita politikusok (pl. Horthy) és művészek (pl. Wass Albert) dicsőítése, a holokauszt emlékezetének torzítása vagy a globális külső ellenség elleni harc. Az antiszemitizmus a sportszurkolói miliőben is megjelenik, elsősorban a focidrukker- és főleg az ultraszcénában.
Egy 2017-es felmérés alapján a zsidók fele tapasztalt élete során antiszemitizmust, a jelen kutatás során megkérdezett zsidó identitású interjúalanyok közül mindenki. Közülük többen kiemelték, hogy a kormány antiszemitizmussal kapcsolatos kettős beszéde negatív hatással van biztonságérzetükre.
Bár az antiszemitizmus kétségkívül jelen van Magyarországon, más kisebbségekkel – elsősorban a romákkal, az LMBTQ+-közösséggel, illetve a migránsokkal – szemben a kutatások és az interjúalanyok szerint is sokkal előítéletesebb a társadalom.
A fiatalokkal foglalkozó szakemberek szerint iskolafüggő, hogy milyen mértékben jelenik meg az antiszemitizmus a diákok között. Ha megjelenik, akkor leginkább verbális formában, és a diákok részéről sokszor nem áll mögötte valódi antiszemita érzelem. Több interjúalany az oktatást az antiszemitizmus csökkentésének egyik legfontosabb eszközeként határozta meg.
A kutatások szerint az antiszemitizmus szintje Magyarországon utoljára 2010 körül nőtt meg jelentősen, feltehetően a szélsőjobboldali Jobbik népszerűsödéséhez köthetően. 2015 óta az elérhető adatok szerint az antiszemitizmus szintje érdemileg nem változott. Ugyanakkor az interjúalanyok többsége szerint általánosságban növekszik az antiszemitizmus az országban, melynek okaként elsősorban az internetet, emellett az otthoni mintákat, az oktatási rendszer hiányosságait, a társadalom polarizáltságát és a kormányzati Soros-kampányt nevezték meg.
Az antiszemitizmus Magyarországon leginkább összeesküvés-elméletek formájában jelenik meg, de más formái is jelen vannak (pl. érzelmi antiszemitizmus, új antiszemitizmus). Az elérhető adatok alapján az antiszemitizmus leggyakoribb megjelenési formája a gyűlöletbeszéd. A gyűlölet-bűncselekmények száma elenyésző.
Politikai szinten az antiszemitizmus a 2000-es évek második felétől a Jobbikhoz kötődően jelent meg, és a szélsőjobboldali pártok (jelenleg a Mi Hazánk) eszközkészletében azóta is jelen van, bár a korábbiakhoz képest kevésbé direkt formában, kódolt beszéddel palástolva és elsősorban összeesküvés-elméletek formájában. Bár a Fidesz-kormány 2013-ban zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, több olyan témát is a kommunikációja középpontjába állított az elmúlt években, amelyek összefüggnek az antiszemitizmussal. Ilyenek a Soros György elleni kampány, a két világháború közti antiszemita politikusok (pl. Horthy) és művészek (pl. Wass Albert) dicsőítése, a holokauszt emlékezetének torzítása vagy a globális külső ellenség elleni harc. Az antiszemitizmus a sportszurkolói miliőben is megjelenik, elsősorban a focidrukker- és főleg az ultraszcénában.
Egy 2017-es felmérés alapján a zsidók fele tapasztalt élete során antiszemitizmust, a jelen kutatás során megkérdezett zsidó identitású interjúalanyok közül mindenki. Közülük többen kiemelték, hogy a kormány antiszemitizmussal kapcsolatos kettős beszéde negatív hatással van biztonságérzetükre.
Bár az antiszemitizmus kétségkívül jelen van Magyarországon, más kisebbségekkel – elsősorban a romákkal, az LMBTQ+-közösséggel, illetve a migránsokkal – szemben a kutatások és az interjúalanyok szerint is sokkal előítéletesebb a társadalom.
A fiatalokkal foglalkozó szakemberek szerint iskolafüggő, hogy milyen mértékben jelenik meg az antiszemitizmus a diákok között. Ha megjelenik, akkor leginkább verbális formában, és a diákok részéről sokszor nem áll mögötte valódi antiszemita érzelem. Több interjúalany az oktatást az antiszemitizmus csökkentésének egyik legfontosabb eszközeként határozta meg.
Topics
Antisemitism Antisemitism: Education against Holocaust Education Main Topic: Antisemitism Policy Antisemitism: Far right Antisemitism: Monitoring Jewish Perceptions of Antisemitism
Funder
Genre
Geographic Coverage
Original Language
Link
Organisation homepage, BOND National Reports on Antisemitism
