Az újratapasztalt óhaza – a makói zsidóság világtalálkozói
The Re-Experienced Old Country - World Gatherings of the Jews of Makó
A bennünket körülvevő világot azáltal lakjuk be, hogy jelentéssel töltjük
meg. Sokszor ugyanannak a térnek a legkülönbözőbb jelentései alakulnak ki.
A jelentéshez pedig használat társul, legyen szó az ünnepek rítusairól vagy a
mindennapok rutinjairól. A különböző csoportok különbözőképpen használhatják
ugyanazt a teret. A tér – puszta fizikai megjelenésén túl – a kogníció
szintjére is kivetül: tapasztaljuk, ábrázoljuk azt, s emlékezünk rá, elbeszéléseinkben
újraalkotjuk azt. Mindehhez keretet pedig az a csoport szolgáltat,
amelyhez tartozunk.
Hacar hakados Makave – a Makói Szent Udvar alatt a makói orthodox
főrabbi belzi chászid mintákat követő dédunokáját, Simon Lemberger rabbit
közösségi vallási tekintélyként elismerő elszármazott makói orthodox zsidók
értendők, akik többnyire a Szentföldön, részben pedig az USA-ban, Bécsben,
Londonban és Ausztráliában élnek.
A történeti Magyarország területéről különböző világvárosokban újraalakult
orthodox és chászid zsidó közösségek gyökeres változásokra adott válasza
az azoj ví in der alter chájm elve lett, amely szerint ugyanúgy kell tenni
mindent, mint a régi hazában. Ennek újratapasztalását 1994-től a makói világ
találkozók segítik.
A felújított orthodox zsinagóga a makóiság egyik fő jelképévé vált. Az egykori
Nagy és Kis zsidó utca a zarándoklatok során a felmenők elveszített
világát segít felidézni. A közösségi és genealógiai emlékezet szempontjából
hasonló jelentőségűek a közösség egykori temetői, amelyek a makói közösség
folytonosságát jelenítik meg az 1740 körüli püspöki telepítéstől a 20. század
közepéig. Vorhand Mózes rabbi emléke körül pedig egy új nemzedéki emlékezet
és „makóiság” új környezetbe illeszkedő önértelmezése alakul ki.
meg. Sokszor ugyanannak a térnek a legkülönbözőbb jelentései alakulnak ki.
A jelentéshez pedig használat társul, legyen szó az ünnepek rítusairól vagy a
mindennapok rutinjairól. A különböző csoportok különbözőképpen használhatják
ugyanazt a teret. A tér – puszta fizikai megjelenésén túl – a kogníció
szintjére is kivetül: tapasztaljuk, ábrázoljuk azt, s emlékezünk rá, elbeszéléseinkben
újraalkotjuk azt. Mindehhez keretet pedig az a csoport szolgáltat,
amelyhez tartozunk.
Hacar hakados Makave – a Makói Szent Udvar alatt a makói orthodox
főrabbi belzi chászid mintákat követő dédunokáját, Simon Lemberger rabbit
közösségi vallási tekintélyként elismerő elszármazott makói orthodox zsidók
értendők, akik többnyire a Szentföldön, részben pedig az USA-ban, Bécsben,
Londonban és Ausztráliában élnek.
A történeti Magyarország területéről különböző világvárosokban újraalakult
orthodox és chászid zsidó közösségek gyökeres változásokra adott válasza
az azoj ví in der alter chájm elve lett, amely szerint ugyanúgy kell tenni
mindent, mint a régi hazában. Ennek újratapasztalását 1994-től a makói világ
találkozók segítik.
A felújított orthodox zsinagóga a makóiság egyik fő jelképévé vált. Az egykori
Nagy és Kis zsidó utca a zarándoklatok során a felmenők elveszített
világát segít felidézni. A közösségi és genealógiai emlékezet szempontjából
hasonló jelentőségűek a közösség egykori temetői, amelyek a makói közösség
folytonosságát jelenítik meg az 1740 körüli püspöki telepítéstől a 20. század
közepéig. Vorhand Mózes rabbi emléke körül pedig egy új nemzedéki emlékezet
és „makóiság” új környezetbe illeszkedő önértelmezése alakul ki.
We inhabit the world around us by filling it with meaning. Often the same
space acquires a wide variety of meanings. And meaning goes with use,
whether the rites of feast days or the routines of everyday life. Different groups
can use the same space differently. Apart from its mere physical appearance,
space is also projected to the level of cognition: we experience and portray it,
we remember it and recreate it in our narratives. The frame for all this is provided
by the group to which we belong.
Hacar hakados Makave – the Makó Sacred Court applies to the Orthodox
Jews originally from Makó, now living mainly in the Holy Land but also in
the US, Vienna, London and Australia, who recognise as a religious authority
of the community Rabbi Simon Lemberger, great grandson of the Orthodox
Chief Rabbi of Makó who followed the Hasidic examples of Belz.
The response of the Orthodox and Hasidic Jewish communities from the
territory of historical Hungary now re-established in different major cities
became the principle of azoj ví in der alter chájm, do everything as it was
done in the old country. Since 1994 the Makó world gatherings have helped
to re-experience this.
The renovated Orthodox synagogue has become one of the main symbols
of Makó identity. The former Great and Little Jewish Streets help the pilgrims
to evoke the lost world of their forebears. Of similar significance for community
and genealogical memory are the community’s former cemeteries, representing
the continuity of the Makó community from the time of the episcopal
settlement around 1740 to the mid-20th century. A new generational memory
and self-interpretation of Makó identity fitting the new environment has
arisen around the memory of Rabbi Mózes Vorhand.
space acquires a wide variety of meanings. And meaning goes with use,
whether the rites of feast days or the routines of everyday life. Different groups
can use the same space differently. Apart from its mere physical appearance,
space is also projected to the level of cognition: we experience and portray it,
we remember it and recreate it in our narratives. The frame for all this is provided
by the group to which we belong.
Hacar hakados Makave – the Makó Sacred Court applies to the Orthodox
Jews originally from Makó, now living mainly in the Holy Land but also in
the US, Vienna, London and Australia, who recognise as a religious authority
of the community Rabbi Simon Lemberger, great grandson of the Orthodox
Chief Rabbi of Makó who followed the Hasidic examples of Belz.
The response of the Orthodox and Hasidic Jewish communities from the
territory of historical Hungary now re-established in different major cities
became the principle of azoj ví in der alter chájm, do everything as it was
done in the old country. Since 1994 the Makó world gatherings have helped
to re-experience this.
The renovated Orthodox synagogue has become one of the main symbols
of Makó identity. The former Great and Little Jewish Streets help the pilgrims
to evoke the lost world of their forebears. Of similar significance for community
and genealogical memory are the community’s former cemeteries, representing
the continuity of the Makó community from the time of the episcopal
settlement around 1740 to the mid-20th century. A new generational memory
and self-interpretation of Makó identity fitting the new environment has
arisen around the memory of Rabbi Mózes Vorhand.
Haredi / Strictly Orthodox Jews Tourism Memorial Hassidim Pilgrimage Main Topic: Culture and Heritage
333-348
978-963-306-283-8
Az újratapasztalt óhaza – a makói zsidóság világtalálkozói. . 2014: 333-348. https://archive.jpr.org.uk/object-hun41