Tradíció, emlékezés, értelmezés Az egyiptomi kivonulás-történet értelmezése a mai budapesti zsidóság vallásos jelenségeiben
Translated Title
Tradition, memory, interpretation The interpretation of the story of the exodus from Egypt, the religious phenomenon in today's Jews of Budapest
Author(s)
Publication Date
Publisher
Abstract
E tanulmány kérdése az, hogy vajon miként beszélhetünk élő zsidó kultúráról ma, miként beszélhetünk zsidó kulturális kollektív identitásról Budapesten, illetve milyen elméleti, módszertani lehetőségek kínálkoznak a zsidó identitás körüljárására.
Az ekként megfogalmazott kérdés a továbbiakban a következőképpen szervezi e dolgozat gondolatmenetét:
I. A hagyomány szövegeihez való viszonyulás, mint hermeneutikai probléma (az önértelmezés és az emlékezés fogalmai szerint).
II. A hagyomány tudásának jelentősége a zsidó kollektív identitásban
a). A zsoltárokra és b.) Istennevekre vonatkozó tudás szerepe a zsidó kollektív identitásképzés kulturális emlékezetében.
III. Zsoltárszövegek elemzése az egyiptomi kivonulás-történet intertextusa tekintetében
A zsidó szövegértelmezés hermeneutikája, mint kulturális emlékezési stratégia.
A zsoltárszövegekben lévő jahvikus történetek, mint a szervezett kulturális emlékezet alakzatai.[1]
a) A zsoltárok keletkezéstörténetének emlékezete.
b). A kivonulás emlékezési alakzata a zsoltárban (Isten neve, mint Izrael uralkodója, királya, szövetségese).
c). Az elkülönülés, tisztaságkultusz és névtabu, mint védekezés a bálványimádókkal szemben (Isten nevének és népének szentsége).
d). Az emlékezés követelménye a zsoltárokban.[2]
IV. A Tarot tana, Isten nevének mágikus, "paraliturgikus" gyakorlatának tudománya.[3]
V. A budapesti diaszpórában élő zsidóság jahvikus történeteinek és ön-identifikáló vallomásainak értelmezése az egyiptomi kivonulás-történet mozzanatai alapján
a). A kutatás hermeneutikai szituációja (a mai élő zsidó kultúra, mint egy "másik" kultúra megértésproblémája).
b). Mit jelentenek a jahvikus történetek?
c). Hogyan értelmezhetőek a mai jahvikus történetek?
1. A kivonulás emlékezési alakzata (a saját országon kívül kapott törvények megtartása a diaszpórában).
2. Elkülönülés, tisztaságkultusz, megszentelés (pótnév, névtabu, tisztító-, gyógyító-eljárások és más Istennév gyakorlatok a megszentelés jegyében).
3. Az emlékezés követelménye (a zsidóságba visszatanulók, visszatérők).
VI. Szédereste a budapesti Bethlen téri zsinagógában (esettanulmány)
1. Problémafelvetés, módszerek
2. Az egyiptomi kivonulásra való emlékezés a mai gáluti peszáchkor
3. Peszáchi előkészületek
a). A kikóseroltatás
b). A kikóseroltatás skálája
c). A chóméc felkutatásának szertartása
d). Az elsőszülöttek böjtje
4. Szédereste a zsinagógában
a). A Széder jelentése és micvái
b). A Szédertál
c). A közönséges macesz és a maca smura
d). "Beszéld el fiadnak". A tradíció átadásának micvája Szédereste
e). A négy kérdés (Má nistáná)
f). Az áfikomán
g). A külső kör viszonya a tradícióhoz
5. Pészách második napja: Szédereste otthon
6. Konklúzióként: a mai zsidó identitás és a mai élő zsidó kultúra éppen ilyensége.
VII. Az emlékezés alkalma: a Sábesz
1. A Szombat, mint a teremtésre és az egyiptomi kivonulásra való emlékezés alkalma
2. Beszélgetés a Szombatról (a beszélgetőpartnerek bemutatása)
3. Nem minden szombat Sábesz? (nem mindenki tart minden szombatot)
4. A szombat bejövetele (készülődés, gyertyagyújtás)
5. Ortodox és neológ péntek esti Kiddustartás otthon
6. Kiddus a neológ zsinagógában
7. Kiddus az ortodox étteremben
8. A szombati pihenés (a munkatilalom)
9. Az idő másféle megtapasztalása elválasztja a kultúrákat
10. A Szombat van az emberért, vagy az ember szombatért?[4]
11. A szombat megszegése, vagy a törvény felfüggesztése
12. Kitérő: "a neológok nem tartanak igazi sábeszt (egy ortodox véleménye a neológok vallási viselkedéséről)
13. A Holocaust-élmény kiút a tradícióból
14. Szombati micve
15. A Hávdálá
16. Konklúziók: a szombattartás különbözősége a tradícióra való különféle emlékezésmód szerint.
VIII. Konklúziók. E tanulmány célja: lépésről lépésre megismerkedni egy másik kultúra néhány jelenségével. Az első fejezetek célja éppen ez: beletanulni abba a kulturális tradícióba, amely "más" számomra, majd megérteni és megértetni az olvasóval a maga történeti kontextusában ennek sajátosságait, jelenlegi élő működését.
A tanulmány végére remélhetőleg körvonalazódik az, hogy miként rendelkeznek identitásképző erővel a jahvikus történetek emlékezési alakzatai a mai élő zsidó kultúrában.
Az ekként megfogalmazott kérdés a továbbiakban a következőképpen szervezi e dolgozat gondolatmenetét:
I. A hagyomány szövegeihez való viszonyulás, mint hermeneutikai probléma (az önértelmezés és az emlékezés fogalmai szerint).
II. A hagyomány tudásának jelentősége a zsidó kollektív identitásban
a). A zsoltárokra és b.) Istennevekre vonatkozó tudás szerepe a zsidó kollektív identitásképzés kulturális emlékezetében.
III. Zsoltárszövegek elemzése az egyiptomi kivonulás-történet intertextusa tekintetében
A zsidó szövegértelmezés hermeneutikája, mint kulturális emlékezési stratégia.
A zsoltárszövegekben lévő jahvikus történetek, mint a szervezett kulturális emlékezet alakzatai.[1]
a) A zsoltárok keletkezéstörténetének emlékezete.
b). A kivonulás emlékezési alakzata a zsoltárban (Isten neve, mint Izrael uralkodója, királya, szövetségese).
c). Az elkülönülés, tisztaságkultusz és névtabu, mint védekezés a bálványimádókkal szemben (Isten nevének és népének szentsége).
d). Az emlékezés követelménye a zsoltárokban.[2]
IV. A Tarot tana, Isten nevének mágikus, "paraliturgikus" gyakorlatának tudománya.[3]
V. A budapesti diaszpórában élő zsidóság jahvikus történeteinek és ön-identifikáló vallomásainak értelmezése az egyiptomi kivonulás-történet mozzanatai alapján
a). A kutatás hermeneutikai szituációja (a mai élő zsidó kultúra, mint egy "másik" kultúra megértésproblémája).
b). Mit jelentenek a jahvikus történetek?
c). Hogyan értelmezhetőek a mai jahvikus történetek?
1. A kivonulás emlékezési alakzata (a saját országon kívül kapott törvények megtartása a diaszpórában).
2. Elkülönülés, tisztaságkultusz, megszentelés (pótnév, névtabu, tisztító-, gyógyító-eljárások és más Istennév gyakorlatok a megszentelés jegyében).
3. Az emlékezés követelménye (a zsidóságba visszatanulók, visszatérők).
VI. Szédereste a budapesti Bethlen téri zsinagógában (esettanulmány)
1. Problémafelvetés, módszerek
2. Az egyiptomi kivonulásra való emlékezés a mai gáluti peszáchkor
3. Peszáchi előkészületek
a). A kikóseroltatás
b). A kikóseroltatás skálája
c). A chóméc felkutatásának szertartása
d). Az elsőszülöttek böjtje
4. Szédereste a zsinagógában
a). A Széder jelentése és micvái
b). A Szédertál
c). A közönséges macesz és a maca smura
d). "Beszéld el fiadnak". A tradíció átadásának micvája Szédereste
e). A négy kérdés (Má nistáná)
f). Az áfikomán
g). A külső kör viszonya a tradícióhoz
5. Pészách második napja: Szédereste otthon
6. Konklúzióként: a mai zsidó identitás és a mai élő zsidó kultúra éppen ilyensége.
VII. Az emlékezés alkalma: a Sábesz
1. A Szombat, mint a teremtésre és az egyiptomi kivonulásra való emlékezés alkalma
2. Beszélgetés a Szombatról (a beszélgetőpartnerek bemutatása)
3. Nem minden szombat Sábesz? (nem mindenki tart minden szombatot)
4. A szombat bejövetele (készülődés, gyertyagyújtás)
5. Ortodox és neológ péntek esti Kiddustartás otthon
6. Kiddus a neológ zsinagógában
7. Kiddus az ortodox étteremben
8. A szombati pihenés (a munkatilalom)
9. Az idő másféle megtapasztalása elválasztja a kultúrákat
10. A Szombat van az emberért, vagy az ember szombatért?[4]
11. A szombat megszegése, vagy a törvény felfüggesztése
12. Kitérő: "a neológok nem tartanak igazi sábeszt (egy ortodox véleménye a neológok vallási viselkedéséről)
13. A Holocaust-élmény kiút a tradícióból
14. Szombati micve
15. A Hávdálá
16. Konklúziók: a szombattartás különbözősége a tradícióra való különféle emlékezésmód szerint.
VIII. Konklúziók. E tanulmány célja: lépésről lépésre megismerkedni egy másik kultúra néhány jelenségével. Az első fejezetek célja éppen ez: beletanulni abba a kulturális tradícióba, amely "más" számomra, majd megérteni és megértetni az olvasóval a maga történeti kontextusában ennek sajátosságait, jelenlegi élő működését.
A tanulmány végére remélhetőleg körvonalazódik az, hogy miként rendelkeznek identitásképző erővel a jahvikus történetek emlékezési alakzatai a mai élő zsidó kultúrában.
Topics
Ethnography Synagogues Festivals and Holidays Shabbat Main Topic: Identity and Community Jewish Texts and Text Study
Genre
Geographic Coverage
Original Language
Series Number
94
ISBN/ISSN
9639218979
Link
Bibliographic Information
Tradíció, emlékezés, értelmezés Az egyiptomi kivonulás-történet értelmezése a mai budapesti zsidóság vallásos jelenségeiben. . 2004: https://archive.jpr.org.uk/object-hun32
