Search results

Your search found 21 items
Sort: Relevance | Topics | Title | Author | Publication Year
Home  / Search Results
Editor(s): Beck, Volker
Date: 2023
Date: 2011
Date: 2019
Abstract: Статья посвящена истории обряда капарот и его сегодняшней практике в московских общинах. Автор рассматривает различные версии возникновения обычая и его интеграции в еврейскую среду. До начала XX в. обряд капарот был популярен среди ашкеназского еврейства, но после Катастрофы ситуация изменилась.
Последующие годы в Советском Союзе также не способствовали восстановлению религиозной жизни и любому проявлению еврейской идентичности. О капарот напоминали лишь пословицы и поговорки. Но со сменой власти многое в жизни российских евреев изменилось, появилась возможность «вспомнить» обряд. Однако в новых реалиях обычай выглядел совсем не гуманно, поэтому большинство из тех, кто придерживается этой практики, заменяют живую птицу (в обряде ее крутят над головой и затем режут) деньгами, что тоже встречается в еврейской традиции. Представителями московского еврейского общества капарот воспринимается в том числе как акт благотворительности. Можно предположить, что такое
понимание обряда со временем может отодвинуть на второй план идею искупительного замещения, которая была изначально в нем заложена.
Date: 2020
Abstract: Objectives

We investigated possible COVID-19 epidemic clusters and their common sources of exposure that led to a sudden increase in the incidence of COVID-19 in the Jewish community of Marseille between March 15 and March 20, 2020.

Methods

All data were generated as part of routine work at Marseille university hospitals. Biological diagnoses were made by RT-PCR testing. A telephone survey of families in which a laboratory confirmed case was diagnosed was conducted to determine possible exposure events.

Results

As of March 30, 2020, 63 patients were linked to 6 epidemic clusters. The 6 clusters were linked to religious and social activities: a ski trip, organized meals for the Purim Jewish celebration in community and family settings on March 10, a religious service and a charity gala. Notably, 40% of the patients were infected by index patients during the presymptomatic period, which was 2.5 days before symptom onset. When considering household members, all 12 patients who tested negative and who did not develop any relevant clinical symptoms compatible with COVID-19 were 1–16 years of age. The clinical attack rate (symptoms compatible with COVID-19, and biologically confirmed by PCR) in adults was 85% compared to 26% in children.

Conclusions

Family and community gatherings for the Purim Jewish celebration probably accelerated the spread of COVID-19 in the Marseille Jewish community, leading to multiple epidemic clusters. This investigation of family clusters suggested that all close contacts of patients with confirmed COVID-19 who were not infected were children.
Date: 2016
Author(s): Salner, Peter
Date: 2018
Abstract: Kniha sa zaoberá židovskou komunitou v období po novembri 1989. Úvodné časti (Úvod, Výskum, Literatúra) majú informatívny charakter. Ťažisko knihy tvoria tri kapitoly. Prvá z nich, nazvaná Komunita, sumarizuje vznik Ústredného zväzu Židovských náboženských obcí a jeho vzťahy s náboženskými obcami. Priestor dostala aj charakteristika základných pojomov, súčasné aktivity a dve dôležité inštitúcie židovskej komunity: Dokumentačné stredisko holokaustu a Židovské komunitné múzeum, ktoré pôsobí v priestoroch bratislavskej synagógy.

Druhá kapitola si všíma dva historické sviatky (Pesach a Chanuka), ktoré porovnáva s prejavmi pripomienok holokaustu. Autor analyzuje spoločné a rozdielne znaky, premeny v čase, ale hlavne význam, aký majú tieto príležitosti pre súčasníkov.

V kapitole Symboly autor analyzuje a prepája zdanlivo nesúvisiace fenomény, ako sú synagóga, kaviareň, židovský humor či memoriál Chatama Sofera.

Záver monografie ukazuje, že pre zložité súčasné procesy sú charakteristické tri zdanlivo jednoduché pojmy: zjednodušovanie, individualizácia a najmä selektívny prístup k tradičným religióznym a sviatočným javom. V praxi to znamená prechod od kolektívnej realizácie aktivít k individuálnym prejavom, od verejného k súkromnému a v konečnom dôsledku od komplexného k selektívnemu. Predovšetkým faktor selektívnosti sa javí ako určujúci pri analýze súčasného stavu a úvahách o možných trendoch budúcnosti.
Date: 2004
Abstract: E tanulmány kérdése az, hogy vajon miként beszélhetünk élő zsidó kultúráról ma, miként beszélhetünk zsidó kulturális kollektív identitásról Budapesten, illetve milyen elméleti, módszertani lehetőségek kínálkoznak a zsidó identitás körüljárására.

Az ekként megfogalmazott kérdés a továbbiakban a következőképpen szervezi e dolgozat gondolatmenetét:

I. A hagyomány szövegeihez való viszonyulás, mint hermeneutikai probléma (az önértelmezés és az emlékezés fogalmai szerint).

II. A hagyomány tudásának jelentősége a zsidó kollektív identitásban

a). A zsoltárokra és b.) Istennevekre vonatkozó tudás szerepe a zsidó kollektív identitásképzés kulturális emlékezetében.

III. Zsoltárszövegek elemzése az egyiptomi kivonulás-történet intertextusa tekintetében

A zsidó szövegértelmezés hermeneutikája, mint kulturális emlékezési stratégia.

A zsoltárszövegekben lévő jahvikus történetek, mint a szervezett kulturális emlékezet alakzatai.[1]

a) A zsoltárok keletkezéstörténetének emlékezete.

b). A kivonulás emlékezési alakzata a zsoltárban (Isten neve, mint Izrael uralkodója, királya, szövetségese).

c). Az elkülönülés, tisztaságkultusz és névtabu, mint védekezés a bálványimádókkal szemben (Isten nevének és népének szentsége).

d). Az emlékezés követelménye a zsoltárokban.[2]

IV. A Tarot tana, Isten nevének mágikus, "paraliturgikus" gyakorlatának tudománya.[3]

V. A budapesti diaszpórában élő zsidóság jahvikus történeteinek és ön-identifikáló vallomásainak értelmezése az egyiptomi kivonulás-történet mozzanatai alapján

a). A kutatás hermeneutikai szituációja (a mai élő zsidó kultúra, mint egy "másik" kultúra megértésproblémája).

b). Mit jelentenek a jahvikus történetek?

c). Hogyan értelmezhetőek a mai jahvikus történetek?

1. A kivonulás emlékezési alakzata (a saját országon kívül kapott törvények megtartása a diaszpórában).

2. Elkülönülés, tisztaságkultusz, megszentelés (pótnév, névtabu, tisztító-, gyógyító-eljárások és más Istennév gyakorlatok a megszentelés jegyében).

3. Az emlékezés követelménye (a zsidóságba visszatanulók, visszatérők).

VI. Szédereste a budapesti Bethlen téri zsinagógában (esettanulmány)

1. Problémafelvetés, módszerek

2. Az egyiptomi kivonulásra való emlékezés a mai gáluti peszáchkor

3. Peszáchi előkészületek

a). A kikóseroltatás

b). A kikóseroltatás skálája

c). A chóméc felkutatásának szertartása

d). Az elsőszülöttek böjtje

4. Szédereste a zsinagógában

a). A Széder jelentése és micvái

b). A Szédertál

c). A közönséges macesz és a maca smura

d). "Beszéld el fiadnak". A tradíció átadásának micvája Szédereste

e). A négy kérdés (Má nistáná)

f). Az áfikomán

g). A külső kör viszonya a tradícióhoz

5. Pészách második napja: Szédereste otthon

6. Konklúzióként: a mai zsidó identitás és a mai élő zsidó kultúra éppen ilyensége.

VII. Az emlékezés alkalma: a Sábesz

1. A Szombat, mint a teremtésre és az egyiptomi kivonulásra való emlékezés alkalma

2. Beszélgetés a Szombatról (a beszélgetőpartnerek bemutatása)

3. Nem minden szombat Sábesz? (nem mindenki tart minden szombatot)

4. A szombat bejövetele (készülődés, gyertyagyújtás)

5. Ortodox és neológ péntek esti Kiddustartás otthon

6. Kiddus a neológ zsinagógában

7. Kiddus az ortodox étteremben

8. A szombati pihenés (a munkatilalom)

9. Az idő másféle megtapasztalása elválasztja a kultúrákat

10. A Szombat van az emberért, vagy az ember szombatért?[4]

11. A szombat megszegése, vagy a törvény felfüggesztése

12. Kitérő: "a neológok nem tartanak igazi sábeszt (egy ortodox véleménye a neológok vallási viselkedéséről)

13. A Holocaust-élmény kiút a tradícióból

14. Szombati micve

15. A Hávdálá

16. Konklúziók: a szombattartás különbözősége a tradícióra való különféle emlékezésmód szerint.

VIII. Konklúziók. E tanulmány célja: lépésről lépésre megismerkedni egy másik kultúra néhány jelenségével. Az első fejezetek célja éppen ez: beletanulni abba a kulturális tradícióba, amely "más" számomra, majd megérteni és megértetni az olvasóval a maga történeti kontextusában ennek sajátosságait, jelenlegi élő működését.

A tanulmány végére remélhetőleg körvonalazódik az, hogy miként rendelkeznek identitásképző erővel a jahvikus történetek emlékezési alakzatai a mai élő zsidó kultúrában.
Date: 2003