Search results

Your search found 1 item
Home  / Search Results
Date: 2004
Abstract: E tanulmány kérdése az, hogy vajon miként beszélhetünk élő zsidó kultúráról ma, miként beszélhetünk zsidó kulturális kollektív identitásról Budapesten, illetve milyen elméleti, módszertani lehetőségek kínálkoznak a zsidó identitás körüljárására. Az ekként megfogalmazott kérdés a továbbiakban a következőképpen szervezi e dolgozat gondolatmenetét: I. A hagyomány szövegeihez való viszonyulás, mint hermeneutikai probléma (az önértelmezés és az emlékezés fogalmai szerint). II. A hagyomány tudásának jelentősége a zsidó kollektív identitásban a). A zsoltárokra és b.) Istennevekre vonatkozó tudás szerepe a zsidó kollektív identitásképzés kulturális emlékezetében. III. Zsoltárszövegek elemzése az egyiptomi kivonulás-történet intertextusa tekintetében A zsidó szövegértelmezés hermeneutikája, mint kulturális emlékezési stratégia. A zsoltárszövegekben lévő jahvikus történetek, mint a szervezett kulturális emlékezet alakzatai.[1] a) A zsoltárok keletkezéstörténetének emlékezete. b). A kivonulás emlékezési alakzata a zsoltárban (Isten neve, mint Izrael uralkodója, királya, szövetségese). c). Az elkülönülés, tisztaságkultusz és névtabu, mint védekezés a bálványimádókkal szemben (Isten nevének és népének szentsége). d). Az emlékezés követelménye a zsoltárokban.[2] IV. A Tarot tana, Isten nevének mágikus, "paraliturgikus" gyakorlatának tudománya.[3] V. A budapesti diaszpórában élő zsidóság jahvikus történeteinek és ön-identifikáló vallomásainak értelmezése az egyiptomi kivonulás-történet mozzanatai alapján a). A kutatás hermeneutikai szituációja (a mai élő zsidó kultúra, mint egy "másik" kultúra megértésproblémája). b). Mit jelentenek a jahvikus történetek? c). Hogyan értelmezhetőek a mai jahvikus történetek? 1. A kivonulás emlékezési alakzata (a saját országon kívül kapott törvények megtartása a diaszpórában). 2. Elkülönülés, tisztaságkultusz, megszentelés (pótnév, névtabu, tisztító-, gyógyító-eljárások és más Istennév gyakorlatok a megszentelés jegyében). 3. Az emlékezés követelménye (a zsidóságba visszatanulók, visszatérők). VI. Szédereste a budapesti Bethlen téri zsinagógában (esettanulmány) 1. Problémafelvetés, módszerek 2. Az egyiptomi kivonulásra való emlékezés a mai gáluti peszáchkor 3. Peszáchi előkészületek a). A kikóseroltatás b). A kikóseroltatás skálája c). A chóméc felkutatásának szertartása d). Az elsőszülöttek böjtje 4. Szédereste a zsinagógában a). A Széder jelentése és micvái b). A Szédertál c). A közönséges macesz és a maca smura d). "Beszéld el fiadnak". A tradíció átadásának micvája Szédereste e). A négy kérdés (Má nistáná) f). Az áfikomán g). A külső kör viszonya a tradícióhoz 5. Pészách második napja: Szédereste otthon 6. Konklúzióként: a mai zsidó identitás és a mai élő zsidó kultúra éppen ilyensége. VII. Az emlékezés alkalma: a Sábesz 1. A Szombat, mint a teremtésre és az egyiptomi kivonulásra való emlékezés alkalma 2. Beszélgetés a Szombatról (a beszélgetőpartnerek bemutatása) 3. Nem minden szombat Sábesz? (nem mindenki tart minden szombatot) 4. A szombat bejövetele (készülődés, gyertyagyújtás) 5. Ortodox és neológ péntek esti Kiddustartás otthon 6. Kiddus a neológ zsinagógában 7. Kiddus az ortodox étteremben 8. A szombati pihenés (a munkatilalom) 9. Az idő másféle megtapasztalása elválasztja a kultúrákat 10. A Szombat van az emberért, vagy az ember szombatért?[4] 11. A szombat megszegése, vagy a törvény felfüggesztése 12. Kitérő: "a neológok nem tartanak igazi sábeszt (egy ortodox véleménye a neológok vallási viselkedéséről) 13. A Holocaust-élmény kiút a tradícióból 14. Szombati micve 15. A Hávdálá 16. Konklúziók: a szombattartás különbözősége a tradícióra való különféle emlékezésmód szerint. VIII. Konklúziók. E tanulmány célja: lépésről lépésre megismerkedni egy másik kultúra néhány jelenségével. Az első fejezetek célja éppen ez: beletanulni abba a kulturális tradícióba, amely "más" számomra, majd megérteni és megértetni az olvasóval a maga történeti kontextusában ennek sajátosságait, jelenlegi élő működését. A tanulmány végére remélhetőleg körvonalazódik az, hogy miként rendelkeznek identitásképző erővel a jahvikus történetek emlékezési alakzatai a mai élő zsidó kultúrában.