Abstract: András Koerner is the author of a number of critically acclaimed, award-winning CEU Press titles on the cultural history of Hungarian Jews and Jewish cuisine. This volume continues that tradition by discussing the phenomenon of exhibits on Jewish culinary culture in museums and galleries around the world.
The first part of the book provides an overview of the cultural history of "foodism" and the proliferation of Jewish museums. In addition, it examines the role of cuisine in Jewish identity. It offers an analysis of the history and recent examples of exhibitions on Jewish culinary culture, a subject that has not received scholarly attention until now.
The second part complements this by offering a detailed case study of the book’s subject. It showcases a 2022 exhibition in Budapest on the History of Hungarian Jewish Culinary Culture. András Koerner was the co-curator of the show, thus he is able to offer an insider’s account of its implementation – concept, scope, goals, audience, and design. He also openly discusses the compromises made and mistakes committed in the exhibition’s preparatory work.
This subjective account, quite different from the dry objectivity of catalogues, offers an unusual, behind-the-scenes look at how a complex exhibition like this is prepared. At the same time, the book’s appendix includes images of the display boards and some of the exhibited objects – thus it can also stand for a valuable ex-post catalogue.
Abstract: A kommunista rendszer bukása után Magyarországon is megjelent a nyílt antiszemitizmus. Voltak, akik úgy vélték, hogy mindez csak a szólásszabadság intézményesítésének kellemetlen következménye: most nyíltabban jutnak kifejezésre a korábban is meglévő, de lappangó antiszemita nézetek és ideológiák. Mások viszont megdöbbenéssel fogadtak a fejleményeket: attól tartottak, hogy a rendszerváltozás okozta megrázkódtatások újra életre keltették, felerősítették a korábbi évtizedek során halványulni látszott zsidóellenes előítéleteket.Valóban sok minden hangzik el ma az utcán, jelenik meg a házfalakon, újságokban, ami félelmet kelthet és kelt. De jogosak-e ezek a félelmek? Riasztó mértékű-e máris a zsidóellenesség a mai Magyarországon? Ebben a könyvben a magyarországi zsidóellenes előítéletek alakulását vizsgáltuk meg az elmúlt másfél évtizedben végzett szociológiai kutatások adatainak alapján. Az elemzés képet rajzol a zsidóellenes előítéletek gyakoriságáról, intenzitásáról, tartalmáról, kiváltó okairól és az előítéletes csoportokról. A különböző időpontokban keletkezett adatsorok összevetése során mindenekelőtt arra a kérdésre keresünk választ, hogy az előítéletesség változásai mögött kirajzolódnak-e az antiszemitizmus politizálódásának tendenciái, és azonosítható-e egy olyan számottevő csoport a mai magyar társadalomban, amely fogékony a politikai antiszemitizmus ideológiájára.
Abstract: A progresszív judaizmus egy reformer zsidó vallási mozgalom és ideológia, amelynek gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza. Ma világviszonylatban követőinek számát tekintve a legnépesebb zsidó vallási irányzat. Magyarországon az első progresszív szervezetet a rendszerváltozás időszakában alapították. Vallási vezetője egy női rabbi lett, ami különösen szembetűnővé tette újító, szabadelvű, emancipált felfogását és gyakorlatát. Integrációs törekvéseit határozott elutasítás fogadta a tágabb zsidó vallási mezőben. A disszertáció a progresszív judaizmus hazai megjelenésének társadalmi körülményeivel és szerepével foglalkozik. Megvizsgálja, hogyan és milyen tényezők hatására alakult a hazai progresszív szervezetek helyzete – társadalmi bázisa, támogatottsága, elfogadottsága és erőforrás-ellátottsága – fennállásuk óta. Igyekszik megragadni a közösségi-felekezeti vonzás fontosabb elemeit, és arra keresi a választ, kik számára és miért vonzó, milyen igényeknek tesz eleget, milyen funkciót tölt be a hívek életében és a társadalomban. A több mint egy évtizedet átfogó kutatás első eredményei rávilágítottak arra, hogy a progresszív közösséghez való csatlakozás motivációi nem szűkíthetők le a vallásosságra és a valláshoz való visszatérésre, ezért a kutatás a továbbiakban kiemelt figyelmet fordított annak megismerésére és magyarázatára, hogy milyen tényezők alakítják az egyéni és társadalmi cselekvéseket. A mozgatórugókat az egyének saját interpretációin keresztül, a társadalmi cselekvéseket a maguk természetes közegében, alapvetően résztvevő megfigyelésen alapuló terepmunka során vizsgálta. Az empirikus tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a zsidó vallásnak és hagyománynak a zsidó identitásépítésben is komoly szerepe van, és az egyének társadalmi cselekvését zsidó önazonosságuk, illetve ezzel kapcsolatos útkeresésük irányítja. A szerző a szakirodalom vonatkozó elméleteinek és téziseinek áttekintésével, az azokra való reflexió során igyekezett kialakítani egy olyan keretet, amelybe a kutatási tapasztalatok értelmezése komplex módon ágyazható.
Abstract: Many in Europe today are concerned about the rise in violence against Jews, which clearly raises fears in Jewish communities on the Continent. Neither Jewish communities nor individual Jews can be protected unless there is data on antisemitic incidents and scientifically thorough situation analysis. We need to know and analyze the current social attitudes related to antisemitism, to the coexistence with Jews, mutually held prejudices, related taboos in a representative sample of the European countries’ population.
This is the reason why we have launched the largest European antisemitism survey. The research, initiated by the Action and Protection League and carried out by the polling companies Ipsos and Inspira, aims to provide a comprehensive picture of antisemitic prejudice in 16 countries in the European Union.
Data were collected between December 2019 and January 2020 in 16 European countries: Austria, Belgium, Czech Republic, France, Germany, Greece, Hungary, Italy, Latvia, Netherlands, Poland, Romania, Slovakia, Spain, Sweden, United Kingdom. 1000 people were surveyed in each country.
We used a total of 24 questions to measure antisemitism. We measured the cognitive and conative dimensions of prejudice with 10 questions, and three additional questions for the affective dimension of antisemitism, that is, to measure the emotional charge of antisemitic prejudice. We mapped secondary antisemitism relativizing the Holocaust with seven questions and antisemitic hostility against Israel with four questions. We used two and three questions, respectively, to measure sympathy for Jews and for Israel.
With the exception of questions about affective antisemitism, all questions were asked in the same form: Respondents were asked to indicate on a five-point scale how much they agreed with the statements in the question (strongly agree; tend to agree; neither agree nor disagree; tend to disagree; strongly disagree).
Abstract: Many in Europe today are concerned about the rise in violence against Jews, which clearly raises fears in Jewish communities on the Continent. Neither Jewish communities nor individual Jews can be protected unless there is data on antisemitic incidents and scientifically thorough situation analysis. We need to know and analyze the current social attitudes related to antisemitism, to the coexistence with Jews, mutually held prejudices, related taboos in a representative sample of the European countries’ population.
This is the reason why we have launched the largest European antisemitism survey. The research, initiated by the Action and Protection League and carried out by the polling companies Ipsos and Inspira, aims to provide a comprehensive picture of antisemitic prejudice in 16 countries in the European Union.
Data were collected between December 2019 and January 2020 in 16 European countries: Austria, Belgium, Czech Republic, France, Germany, Greece, Hungary, Italy, Latvia, Netherlands, Poland, Romania, Slovakia, Spain, Sweden, United Kingdom. 1000 people were surveyed in each country.
We used a total of 24 questions to measure antisemitism. We measured the cognitive and conative dimensions of prejudice with 10 questions, and three additional questions for the affective dimension of antisemitism, that is, to measure the emotional charge of antisemitic prejudice. We mapped secondary antisemitism relativizing the Holocaust with seven questions and antisemitic hostility against Israel with four questions. We used two and three questions, respectively, to measure sympathy for Jews and for Israel.
With the exception of questions about affective antisemitism, all questions were asked in the same form: Respondents were asked to indicate on a five-point scale how much they agreed with the statements in the question (strongly agree; tend to agree; neither agree nor disagree; tend to disagree; strongly disagree).
Abstract: Az antiszemitizmus elleni küzdelem jelentôs része az antiszemita incidensek elôfordulásának nyomon követése. A Tett
és Védelem Liga egyik célja, hogy a társadalom szélesebb köreiben felhívja a figyelmet az antiszemitizmusra. Ennek elsôdleges eszköze a közéletben elôforduló gyûlölet-bûncselekményekkel kapcsolatos folyamatos és szakmailag megalapozott monitoringtevékenység. Az antiszemita incidensekre és egyéb gyûlöletcselekményekre vonatkozó információk gyûjtése és elemzése hiányában sem a zsidó közösségek, sem az egyének számára nem lehet valós védelmet biztosítani. Az adatgyûjtés eredményét a Tett és Védelem Liga – Magyarországon együttmûködésben a Tett és Védelem Alapítvánnyal – havi rendszerességgel közzéteszi havi jelentések formájában, az egyes országokra/régiókra vonatkozó megállapítások összefoglalóját pedig féléves és éves jelentésben publikálja. A jelentések kétféle cselekménnyel foglalkoznak: antiszemita gyûlölet-bûncselekményekkel és gyûlölet motiválta incidensekkel.
A jelentések mindkét cselekményt összefoglalóan ‘gyûlöletcselekményeknek’ nevezik. Az antiszemita gyûlölet-bûncselekmények és az egyéb típusú gyûlölet-bûncselekmények közötti fô különbség az antiszemita motiváció megléte. Az egyes országok eltérô törvényei és jogszabályi alkalmazásai következtében változó, hogy a büntetôjog szerint
mely antiszemita incidensek számítanak bûncselekménynek. Elôfordulnak olyan gyûlölet motiválta cselekmények is, amelyek ugyan felzaklatják a zsidó közösséget, mégsem tekinthetôek bûncselekménynek, például a szólásszabadság égisze alatt. Az általános áttekintés megszerzése és az idôbeli változások vizsgálata érdekében a Tett és Védelem Liga szerint mindkét típusú cse lekmény dokumentálására szükség van. A minél szélesebb körû monitorozás érdekében a Tett és Védelem Liga többféle forrást alkalmaz. Az események regisztrálásán kívül, az egyes incidensek különbözô
jellemzôit is számba vesszük. A dokumentálás során rögzítjük a cselekmények helyszínére, elkövetôjére (amennyiben ismert), célpontjára és (esetleges) következményeire vonatkozó adatokat, valamint megkülönböztetjük egymástól az eltérô cselekménytípusokat. Ebben a féléves jelentésben a 2020. januártól júniusig terjedô idôszak monitoringtevékenységének eredményeit foglaljuk össze.
2020. év elsô 6 hónapjában a Tett és Védelem Alapítvány összesen 16 antiszemita gyûlöletcselekményt detektált. Ezek
közül 4 esetben rongálást, 11 esetben gyûlöletbeszédet, illetve 1 esetben diszkriminációt azonosítottunk. Támadás és fenyegetés ez év elsô felében nem történt.
Abstract: The fight against antisemitism through the means of education should begin from as early an age as possible. Various informal, educational projects exist that work towards this goal, using a number of different methods. However, these projects often operate separately and on an ad hoc basis in educational institutions, hence they lack an overarching concept or idea for the students. This makes the projects less efficient, and their short and long term impact becomes more difficult to evaluate. Generally speaking, Jewish history and religion are not part of the national curriculum in secondary schools. In the rare cases when aspects of Judaism are taught, the main focus is on the Holocaust, which often has a negative and counterproductive effect. For this reason, the main objective of the New World project was to educate students on topics such as Hungary’s role in the Holocaust (which is still not fully accepted by Hungarian society), prejudices, radicalisation and Jewish identity.
With the professional leadership and support of the Tom Lantos Institute, a complex educational project was realised. Its components build on each other, following a single line of thought: it incorporates the performance of the play New World, a subsequent drama-based pedagogical session and finally, 2-3 weeks later, an informal educational class led by the Haver Foundation. Each step of the programme was evaluated using a variety of methods such as mini-interviews, participants’ reports and questionnaires. Following a short literature review, this report intends to give a summary of the concept, structure, conclusions and results of the project. The report is dedicated to participants and leaders of similar initiatives, as well as to a wider audience of individuals interested in the topic.
