Abstract: Not only Swedish studies, but also several international studies, claim an increase in anti-Semitic attitudes in recent decades. As prejudice is acquired in the early years of socialization, and/or is innate and fairly stable over the life cycle, examining adolescents’ attitudes is vitally important. Hence, by controlling for individual demographic and socio-economic background factors, we study two interrelated questions: Has anti-Semitism among Swedish secondary school-age youths changed between 2003 and 2009? Are changes equal across groups, with a specific focus on religious groups? Using two unique cross-section surveys of secondary school-age students in Sweden for the years 2003 and 2009, we try to address the above questions. Our analysis shows, in contrast to the views of the general public and other related studies, that anti-Semitism has decreased slightly during the examined period. Moreover, the study finds a variation in anti-Semitism by religious affiliation: it has increased among Muslim youth, but remains stable in other groups.
Abstract: This article is an autobiographical contribution recounting the entanglement of Turkish, Jewish and Armenian memories in contemporary Turkey. The ‘special friendship’ between Turkey and the Sephardic Jews, who were given refuge by the Ottoman Empire after escaping the Inquisition in Spain in 1492, has always been used as evidence of the generosity and toleration of Ottoman and subsequent Turkish rule. Recent historical research shows that these claims are both historically inaccurate and politically instrumental. Nevertheless, the Sephardic-Jewish sense of gratitude towards their Turkish protectors, as well as their continuing sense of vulnerability, is acute. Particularly in the year of the centenary of the Armenian Genocide (2015), the tangled memories of Jews, Turks and Armenians have been on display with official commemorations of the tragedy of the vessel Struma carrying Jewish refugees from Romania to Palestine (1942) and the battle over Gallipoli (1915). The Battle of Gallipoli is presented by the Turkish authorities as the beginning of the Turkish war of independence (1919–23) against imperial powers, thus emphasizing that the Armenian Genocide was part of a complex history, the purpose of which was to liberate Turkey from foreign domination. The article analyses the symbolic connections among these events and concludes by looking at the geopolitics of contemporary Turkish–Israeli relations and their impact on Armenian Genocide recognition attempts in the USA.
Abstract: Sweet Burdens presents a detailed ethnographic study of the lives of Russian-Jewish immigrants in Germany over the past twenty years. Focusing on the first generation of adult immigrants, Sveta Roberman examines how they question and negotiate their moral economy and civic culture vis-à-vis the host German state and society, on the one hand, and the Holocaust past, on the other. She approaches the immigrant-host encounter as one of many cycles of social exchanges taking place in multiple and diverse arenas. The book sheds light on a number of issues, including the moral economy of Jewish-German relations, immigrants’ performances of civics and citizenship, modes of inclusion and exclusion, consumption and consumerism, work and the phenomena of unemployment and underemployment, the concept of community, and the dynamics and difficulties of reinventing Jewish identity and tradition.
Abstract: Since the ancient times, Jews used to be in a diasporic situation. While embracing new elements,
being in and out of their borders, in and out of their communities and regarding social, political and
economical factors of the place they lived in, the Jewish people were reconsidering and reconstructing
their ethnoreligious and cultural identity. In this paper, the contemporary Jewish identity will be
explored, —both individually and collectively— in the context of the pluralistic city of Thessaloniki,
Greece. Which are the components that their identity is compromised of? On the one hand, how
does the factor of their recent Sephardic (Judeo-Spanish) origin influence their identitarian reference?
On the other hand, how does the current state of Israel remodel and form new identitarian aspects
of them? And finally, how does the Greek context affect their personal, communal and national
identity? Living in a Greek secular state, where the majority of its citizens regard themselves as
Orthodox Christian believers, what relations might be shaped between the non Jews and the Jews?
How do the Jews perceive their self identity? By using empirical data of fieldwork, the writer will
endeavor to attribute the diasporic paths of the long term indigenous, Greek, Jewish identity —both
national and religious— in the geographical place of the city of Thessaloniki.
Abstract: Commemorating the seventy-year anniversary of the Holocaust in Hungary, this book focuses on current practices in teaching the Holocaust.
In June 2014, at a conference co-organised by the Tom Lantos Institute, a group of professors, scholars, museum directors, and activists involved in memorial projects met at Central European University (CEU) in Budapest, Hungary, to discuss the future of Holocaust Studies. This subsequent book publication considers the potential of Holocaust memorialization and memory work to serve as a catalyst for addressing discrimination today by exploring different innovative teaching practices in higher education as well as bold and creative civic and institutional initiatives.
The authors who contributed to this book project come from across Europe and North America and their work showcases new directions in Holocaust education and commemoration.
TABLE OF CONTENTS
INTRODUCTIONS
Anna-Mária Bíró
Introduction 6
John Shattuck
Introduction 7
Andrea Pető and Helga Thorson
Introduction: The Future of Holocaust Memorialization 8
PART 1
Institutional Perspectives and Challenges 11
Paul Shapiro
Facing the Facts of the Holocaust: The Challenges and the Cost of Failure 12
Karen Jungblut
The Future of Holocaust Memorialization: Institutional Perspectives
and Challenges 16
Holocaust Discourses Now 21
Cecilie Felicia Stokholm Banke
Teaching the Holocaust as Part of Local History: The Case of Denmark 22
Klas-Göran Karlsson
Holocaust History and Historical Learning 29
John C. Swanson
Returning to History: Memory and Holocaust Education 35
PART 2
Benefits and Challenges of Digital Resources 41
Helga Dorner, Edit Jeges, and Andrea Pető
New Ways of Seeing: Digital Testimonies, Reflective Inquiry,
and Video Pedagogy in a Graduate Seminar 42
Elizabeth Anthony
The Digital Transformation of the International Tracing Service Digital
Collection 46
Working against Prejudice and Hate 53
Ildikó Barna
Introducing a New Subject in a Challenging Environment among Students of
Military Sciences, Public Administration, and Law Enforcement in Hungary:
A Case Study 54
Heike Radvan
Facing Current Anti-Semitism, Racism, and Neo-Nazism: Talking about the
Holocaust in Local Initiatives in East Germany 60
Charlotte Schallié
The Case of Feincost Adam©: Confronting Antisemitism
through Creative Memory Work 65
Rethinking Pedagogical Practices
Annamaria Orla-Bukowska
Remembering Righteousness: Transnational Touchstones
in the International Classroom 72
Helga Thorson and Andrea van Noord
Stories from the Past, Creative Representations of the Future:
Inter-Cultural Exchange, the Possibility of Inter-Generational Communication,
and the Future of Holocaust Studies 80
Local Initiatives in Commemorating the Holocaust
Barbara Kintaert
Shedding Light on the Past: Digging for Information and
Grassroots Memorialization
88
Borbála Klacsmann
Memory Walk: History through Monuments 100
Gabor Kalman
Filming the Past for the Present 105
About the Authors 1
Abstract: A magyar lakosság több, mint egyharmada vall antiszemita előítéleteket – ez az egyik megállapítása annak a tanulmánynak, amit a mai napon mutatott be a nyilvánosságnak Tett és Védelem Alapítvány központjában. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvéleménykutató Intézet készített átfogó felmérést az antiszemita előítéletek mértékéről, a zsidósággal kapcsolatos beállítódás jellemzőiről, valamint a zsidó szervezetek aktív közéleti szerepvállalásának megítéléséről.
Az 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás főbb megállapításai:
• Az elmúlt időszakban kis mértékben nőtt az antiszemita előítéleteket vallók aránya,
• A magyar közvéleményt csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidó közélet kérdései.
• A Jobbik szavazói az átlagnál jóval nagyobb arányban vallanak zsidóellenes nézeteket,
• Szintén növeli a zsidóellenesség valószínűségét a nacionalista, rendpárti, tekintélyelvű társadalmi attitűd, és a másság különböző formáinak (homoszexualitás, kábítószer-fogyasztás, bevándorlás) elutasítása.
• A vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a magyar felelősség kérdéséről éppúgy megoszlanak a vélemények, mint arról, hogy a jelenlegi közbeszédben napirenden kell-e tartani a kérdést. A nyílt holokauszt-tagadó és -relativizáló kijelentések támogatottsága a 2006-os 6-8 százalékról 2014-re fokozatosan 12-15 százalékra emelkedett.
• A magyar lakosság véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. A válaszadók 52 százaléka nem támogatja a Szabadság téri emlékmű felépítését, 34 százalék igen.
• A kormány és a zsidó közösségek közötti párbeszédről megoszlanak a vélemények, abban is, hogy a kormánynak mikor kellene kikérni a zsidó szervezetek véleményét, és abban is, hogy a zsidó szervezeteknek milyen esetekben kellene nyilvános állásfoglalást tenniük.
Abstract: This paper will investigate the construction and ongoing renegotiation of Jewish identity in the Irish context from the late nineteenth century to the present day, considering how some of the key elements that have shaped modern Irish identity have impacted on the consciousness of Ireland’s tiny Jewish minority.
Jewish immigration to Ireland, which peaked between 1890 and 1905, coincided with the crystallisation of an Irish identity with a strong foundation in the beliefs and values of Roman Catholicism. Consequently, the emerging discourses of Irish nationalism, in particular the struggle for independence and the complex Irish relationship with Britain, have had a major influence on the formation of a specific Irish-Jewish identity. The impact of Irish nationalism, sectarianism and anti-Jewish prejudice in a still-evolving Irish society will be explored in terms of Jewish perception and identity formation on both the individual and the collective levels. After a brief introduction, I will outline my findings on the Jewish relationship with Irish nationalism, before exploring the way in which Irish-Jewish identity has tended to be presented to the wider world. Issues to be considered will include the significance of variations in nuance between different representations of Irish-Jewish identity and belonging; the role of communal narrative in shaping the consciousness of the individual; and the question of why, in the post-modern era, it should be necessary to keep searching for, re-/presenting and justifying the identity of a minority within a minority to the world at large. Throughout, the focus will remain on the need for a fresh approach to the sources and the issues at hand, in order to create a more holistic, objective and inclusive history of the Jewish experience in Ireland.
Abstract: After the proclamation of the People's Republic of Romania, at the end of 1947, until 1988, about 300,000 Jews have left Romania. Currently, in Romania, the Jewish population is around 12,000–15,000, generally aging. Despite the general interest of the Romanian society in Judaism and the Jewish communities, as the article highlights, there are only about half a dozen Jewish museums, most of them being rather unknown and modest community exhibitions, dusty and decrepit. The article focuses on these particular museums and their collections, but trying to point out the resources and real potential of the Jewish heritage in Romania, envisaging that it is high time to experience new Jewish museums
Abstract: The 10 Stars project, a linked network of restored or re-restored historic synagogues, associated buildings, and exhibitions in 10 towns around the Czech Republic, is the most ambitious single Jewish heritage project to be carried out in the Czech Republic since the fall of communism. Inaugurated in 2014, it falls within (and is the culmination of) a multifaceted program for Jewish heritage preservation and promotion in that country that was already being implemented in the early 1990s, thanks to the strategic vision of Jewish communal leaders and the active involvement and participation of municipalities, NGOs and others. As a result, in the past quarter century, the Czech Republic has seen the restoration of more than 65 synagogues, as well as the creation of regional Jewish museums and the installation of many local exhibits on Jewish history and heritage. This essay examines elements of the strategic process that achieved these results and shows how the various stages of its implementation led up to the 10 Stars.
Abstract: In 2012, a new Jewish Museum and Tolerance Center opened in Moscow – an event unthinkable during the Soviet regime. Financed at the level of $50 million, created by an international crew of academics and museum designers, and located in a landmark building, the museum immediately rose to a position of cultural prominence in the Russian museum scene. Using interactive technology and multimedia, the museum's core exhibition presents several centuries of complex local Jewish history, including the Second World War period. Naturally, the Holocaust is an important part of the story. Olga Gershenson's essay analyzes the museum's relationship to Holocaust history and memory in the post-Soviet context. She describes the museum's struggle to reconcile a Soviet understanding of the “Great Patriotic War” with a dominant Western narrative of the Holocaust, while also bringing the Holocaust in the Soviet Union to a broader audience via the museum. Through recorded testimonies, period documents, and film, the museum's display narrates the events of the Holocaust on Soviet soil. This is a significant revision of the Soviet-era discourse, which universalized and externalized the Holocaust. But this important revision is limited by the museum's choice to avoid the subject of local collaborators and bystanders. The museum shies away from the most pernicious aspect of the Holocaust history on Soviet soil, missing an opportunity to take historic responsibility and confront the difficult past.
Abstract: The status and sustainability of minority/dominated languages in the 21st century are
very much influenced by general and language ideologies of times gone by. Namely,
Eurocentric modernity-driven language policy and planning, which result in the
formation of standard language culture ideologies, are at the core of the cultural,
political and historical frameworks which, since the 19th century, have influenced the
relationship between majority (standardized) languages and minority/dominated
languages spoken in political entities recognized as nation-states in Europe. It is within
this framework of standard language cultures (Milroy, 2001) that the history, the loss,
and the possible revitalization of Judeo-Spanish can and should be understood.
Na status i održivost manjinskih jezika/jezika kojima se dominira u 21. veku
umnogome utiču opšte i jezičke ideologije prošlih vremena. Naime, evrocentrična
modernost koju pokreće jezička politika i jezičko planiranje, koja ima za posledicu
oblikovanje standardnih jezičkih kulturnih ideologija, predstavlja srž kulturnih,
političkih i istorijskih okvira koja je od 19. veka uticala na odnos između većinskih
(standardizovanih) jezika i manjinskih jezika/jezika kojima se dominira kao političke
entitete koji su priznati kao nacionalne države u Evropi. Upravo se u ovom okviru
standardnih jezičkih kultura (Milroy, 2001) mogu i treba razumeti istorija i gubitak, kao
i moguća revitalizacija jevrejsko- španskog.
En relación a las lenguas minoritarias dominadas en el siglo xxi, su estado y subsistencia
están muy influidas por las ideologías generales y también lingüísticas del tiempo que
vivimos. Concretamente, la modernidad eurocéntrica de la política y de la planificación
lingüística que conducen a la formación de ideologías culturales lingüísticas estandarizadas,
están en el núcleo de los marcos históricos, políticos y culturales que, desde el siglo xix,
han influido en la relación entre la mayoría de las lenguas (estandarizadas) y las lenguas
minoritarias dominadas habladas en las entidades políticas reconocidas como son los
Estados nación en Europa. Es dentro de este marco de culturas lingüísticas estándar (Milroy,
2001) que puede y debe ser entendida su historia y su pérdida, así como la revitalización
del judeoespañol.
Abstract: AZ antiszemitizmus elleni küzdelem egyik
legfontosabb feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
érdekében egyrészt az Alapítvány megbízásából
a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet
2013 novemberében és 2014 novemberébendecemberében
átfogó, országos reprezentatív
felmérést végzett a magyar társadalom
zsidósághoz való viszonyáról, az antiszemitizmus
elterjedtségéről. Másrészt ennek eszköze továbbá
a folyamatos és szakmailag megalapozott közéleti
monitoring tevékenység, mivel a tényleges
információk összegyűjtése, elemzése nélkül
nem lehet valós védelmet biztosítani a közösség
számára. A monitoring eredményét az Alapítvány
havi jelentéseiben ismertettük. Jelen kötetünkben
a 2014. évre eső eredményeket foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az
antiszemita motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és
Védelem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik
Ezt két oldalról közelítjük meg: egyrészt a
szabályozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás
felől. Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
2014-ben az Alapítvány 37 antiszemita gyűlöletcselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
a regisztrált incidensek számában havi szinten
nem lehet egyértelmű tendenciát megállapítani.
Annyi azonban egyértelműen látszik, hogy
az év első felében kevesebb (összesen 7), az év
második felében pedig összességében lényegesen
több (összesen 30) ilyen cselekmény történt. A
regisztrált cselekmények közül 1 a támadás, 2 a
rongálás, 2 a fenyegetés és 32 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. Az incidensek több mint
fele (21 eset) a fővárosban, hét 100.000 lakosnál
nagyobb, négy 20.000-100.000 lakosú közepes, két
eset pedig ennél kisebb városban történt. Kettőnek
a helyszíne község volt. Egy eset beazonosítatlan
helyen történt. Az ismert elkövetők elsöprő
többségben férfiak. A személyek ellen irányuló
gyűlölet-cselekményekről elmondható, hogy
áldozataik is legnagyobb részben a férfiak közül
kerülnek ki. Az események közül 27 spontán volt,
azonban több mint felük (15 eset) valamilyen
eseményhez kötődött.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is
foglalkozunk, amelyek a vizsgált időszakban a
nyilvánosság nagy érdeklődésére tartott igényt.
Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző hivatalos és
félhivatalos szervek, civil szervezetek. 2014-
ben a német megszállás emlékműve és a Sorsok
Háza projekt kapott kiemelkedő figyelmet. Ezen
kívül monitoring tevékenységünk során feltárt,
a Jobbikhoz tartozó politikusokhoz köthető
antiszemita megnyilvánulásokat mutatjuk be
részletesen. Az országgyűlési választásokra
készülve jól érzékelhető volt a Jobbik tudatos, a
nyilvánosság felé mutatott irányváltása, amivel
egy mérsékelt párt benyomását igyekezett kelteni.
Ezt lehetett tetten érni abban is, hogy a nyilvános
politikai mezőben elhangzó nyíltan antiszemita
jobbikos megnyilvánulások visszaszorultak.
A bemutatott megnyilatkozásokból azonban
továbbra is világosan látszik a Jobbik valódi arca.
Az Alapítvány célja az is, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen. Az
antiszemita töltetű cselekmények elleni harcot a
törvényileg szabályozott tényállások segítik. Az
Alapítványnak 2014 folyamán 40 aktív ügye volt,
melyek 47 tényállást rögzítettek. Az Alapítvány
a beadványok háromnegyedével a gyűlöletbeszéd
visszaszorítására tett kísérletet. Ezek között
kiemelkedő volt a holokauszt-tagadás vagy
holokauszt relativizálás: 25 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 20 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán belül,
amelyeknek többsége nem az Alapítvány javára
határozott. Az Alapítvány továbbra is küzd azért,
hogy a közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét érintő
gyűlölet-cselekményekben.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali vagy
szélsőjobboldali kötődésű emberekkel szemben
is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az emberek
közösség elleni erőszakot, garázdaságot vagy nagy
nyilvánosság előtti holokauszttagadást követtek el.
Pörzse Sándor Esztergomban hívott verekedésbe
ellentüntetőket, Lenhardt Balázs zászlóégetési
ügye az Alkotmánybíróságon folytatódik, Orosz
Mihály Zoltán bábukat akasztott fel és izraeli
zászlót taposott meg, Ágoston Tibor pedig egy
megemlékezésen követett el holokauszttagadást.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring
tevékenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus
ellen. Havi jelentéseinkben továbbra is
folyamatosan nyomon követhető a monitoring
tevékenység során beazonosított gyűlöletcselekmények
számának alakulása, valamint a folyó
jogi ügyekben történt változásokat is ismertetjük.
ONE of the most important requirements
in the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation
of the actual prevalence of anti-Semitism.
Therefore, one of Action and Protection
Foundation’s goals is contending with the lack of
knowledge about this issue. For this reason, the
TEV Foundation commissioned a comprehensive,
nation-wide, representative survey on Hungarian
society’s attitude towards Jews and the spread of
anti-Semitism. The Medián Institute of Public
Opinion and Market Research conducted the
survey in November 2013 and NovemberDecember
2014. The foundation also conducts
permanent monitoring of the public space, since
it is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
The monitoring results were published in the
monthly reports of the Foundation. The present
volume summarizes the results of year 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic intent when
the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s many activities and will introduce the
legal background, by discussing legal regulations as
well as the application of the law. The first part of
this section will detail the Hungarian regulatory
framework that currently provides the basis for
combating hate actions. The second part of this
section will explain the lack of timely legal action
typical for these kinds of crimes and the actual use
of the existing law. When analyzing the above,
we can see that although the legal framework
should be enough to effectively combat against
hate crimes, many deficiencies are experienced
in the course of law enforcement because such
regulations and laws are rarely cited by judges in
court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
The monitoring activity of TEV Foundation
identified 37 hate crimes in 2014. No clear
tendencies can be identified on a monthly level in
the number of recorded incidents in the examined
period. There were fewer hate crimes recorded in
the first half of the year (7) than the second half
(30). The recorded events can be classified into
several categories: 1 attack, 2 vandalisms, 2 threats,
and 32 instances of hate speech. More than half
of the incidents (21 cases) happened in Budapest,
seven cases in larger cities with over 100,000
inhabitants, four cases in middle-sized cities with
20,000 to 100,000 inhabitants, and two cases in
smaller settlements. Two other cases happened
in villages. An incident occurred at unidentified
place. The vast majority of the identified offenders
are male. In cases of hate crimes directed towards
persons, the vast majority of victims are also male.
27 cases were spontaneous, while 15 cases were
connected to some event.
The report also treats some key events that were of
special interest to the larger public. The description
of the cases displays the response of various official
and semi-official authorities and NGOs. The
monument of German occupation and the Sorsok
Háza (House of Fates) project gained the most
attention in 2014. In addition, the report also
presents in detail the anti-Semitic actions that
can be connected to Jobbik politicians, revealed
in the course of the Foundation’s monitoring
activity. Jobbik has recently been trying to soften
and moderate their image for the forthcoming
parliamentary elections. With this has come a
decrease in openly anti-Semitic statements made
by Jobbik representatives to the public. However,
the actions presented in the report still show the
true face of Jobbik and many of its supporters.
The Foundation’s aim is also to taking legal steps
to combat the spread of anti-Semitism. Legally
regulated statements of fact facilitate the combat
against anti-Semitism. The Foundation had 40
active legal actions in 2014, recording 47 states
of facts. Through three quarters of the reports,
the Foundation attempted to fight hate speech.
Among these, Holocaust denial or relativization
emerged as most important. There were 25
complaints filed for hate speech. In the analyzed
year, a decision was reached in 20 cases started in
previous years, most of which were not in favour
of the Foundation. The Foundation continues to
fight for the Unitary Jewish Religious Community
of Hungary (EMIH), initiator and founder of
TEV Foundation, and one of the prominent
representatives of the community, to have the
right to report hate crimes involving the entire
Jewish community.
The Foundation has also taken legal action
against people of right- or far-right orientation.
These people committed violent acts against the
community, vandalism, or public denial of the
Holocaust. In Esztergom, Sándor Pörzse invited
protesters to fight, Balázs Lenhardt’s flag-burning
case went to the Constitutional Court, and
Mihály Zoltán Orosz hanged puppets and trod on
the flag of Israel. Tibor Ágoston publicly denied
the Holocaust at a commemoration.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal cases.
