Search results

Your search found 12 items
Sort: Relevance | Topics | Title | Author | Publication Year
Home  / Search Results
Date: 2009
Abstract: TABLE OF CONTENTS
7 Jacek Purchla, "A world after a Catastrophe" - in search of lost memory

Witnesses in the space of memory

13 Miriam Akavia, A world before a Catastrophe. My Krakow family between the wars
21 Leopold Unger, From the "last hope" to the "last exodus"
29 Yevsei Handel, Minsk: non-revitalisation ofJewish districts and possible reasons
43 Janusz Makuch, The Jewish Culture Festival: between two worlds

Jewish heritage - dilemmas of regained memory

53 Michal Firestone, The conservation ofJewish cultural heritage as a tool for the investigation of identity
63 Ruth Ellen Gruber, Beyond virtually Jewish... balancing the real, the surreal and real imaginary places
81 Sandra Lustig, Alternatives to "Jewish Disneyland." Some approaches to Jewish history in European cities and towns
99 Magdalena Waligorska, Spotlight on the unseen: the rediscovery of little Jerusalems
117 Agnieszka Sabor, In search of identity

Jewish heritage in Central European metropolises

123 Andreas Wilke, The Spandauer Vorstadt in Berlin.15 years of urban regeneration
139 Martha Keil, A clash of times. Jewish sites in Vienna (Judenplatz, Seitenstettengasse, Tempelgasse)
163 Krisztina Keresztely, Wasting memories -gentrification vs. urban values in the Jewish neighbourhood ofBudapest
181 Arno Pah'k, The struggle to protect the monuments of Prague's Jewish Town
215 Jaroslav Klenovsky, Jewish Brno
247 Sarunas Lields, The revitalisation of Jewish heritage in Vilnius

Approaches of Polish towns and cities to the problems of revitalising Jewish cultural heritage
263 Bogustaw Szmygin, Can a world which has ceased to exist be protected? The Jewish district in Lublin
287 Eleonora Bergman, The "Northern District" in Warsaw:a city within a city?
301 Jacek Wesoiowski, The Jewish heritage in the urban space of todz - a question ofpresence
325 Agnieszka Zabtocka-Kos, In search of new ideas. Wroclaw's "Jewish district" - yesterday and today
343 Adam Bartosz, This was the Tarnow shtetl
363 Monika Murzyn-Kupisz, Reclaiming memory or mass consumption? Dilemmas in rediscovering Jewish heritage ofKrakow's Kazimierz
Date: 2004
Abstract: E tanulmány kérdése az, hogy vajon miként beszélhetünk élő zsidó kultúráról ma, miként beszélhetünk zsidó kulturális kollektív identitásról Budapesten, illetve milyen elméleti, módszertani lehetőségek kínálkoznak a zsidó identitás körüljárására.

Az ekként megfogalmazott kérdés a továbbiakban a következőképpen szervezi e dolgozat gondolatmenetét:

I. A hagyomány szövegeihez való viszonyulás, mint hermeneutikai probléma (az önértelmezés és az emlékezés fogalmai szerint).

II. A hagyomány tudásának jelentősége a zsidó kollektív identitásban

a). A zsoltárokra és b.) Istennevekre vonatkozó tudás szerepe a zsidó kollektív identitásképzés kulturális emlékezetében.

III. Zsoltárszövegek elemzése az egyiptomi kivonulás-történet intertextusa tekintetében

A zsidó szövegértelmezés hermeneutikája, mint kulturális emlékezési stratégia.

A zsoltárszövegekben lévő jahvikus történetek, mint a szervezett kulturális emlékezet alakzatai.[1]

a) A zsoltárok keletkezéstörténetének emlékezete.

b). A kivonulás emlékezési alakzata a zsoltárban (Isten neve, mint Izrael uralkodója, királya, szövetségese).

c). Az elkülönülés, tisztaságkultusz és névtabu, mint védekezés a bálványimádókkal szemben (Isten nevének és népének szentsége).

d). Az emlékezés követelménye a zsoltárokban.[2]

IV. A Tarot tana, Isten nevének mágikus, "paraliturgikus" gyakorlatának tudománya.[3]

V. A budapesti diaszpórában élő zsidóság jahvikus történeteinek és ön-identifikáló vallomásainak értelmezése az egyiptomi kivonulás-történet mozzanatai alapján

a). A kutatás hermeneutikai szituációja (a mai élő zsidó kultúra, mint egy "másik" kultúra megértésproblémája).

b). Mit jelentenek a jahvikus történetek?

c). Hogyan értelmezhetőek a mai jahvikus történetek?

1. A kivonulás emlékezési alakzata (a saját országon kívül kapott törvények megtartása a diaszpórában).

2. Elkülönülés, tisztaságkultusz, megszentelés (pótnév, névtabu, tisztító-, gyógyító-eljárások és más Istennév gyakorlatok a megszentelés jegyében).

3. Az emlékezés követelménye (a zsidóságba visszatanulók, visszatérők).

VI. Szédereste a budapesti Bethlen téri zsinagógában (esettanulmány)

1. Problémafelvetés, módszerek

2. Az egyiptomi kivonulásra való emlékezés a mai gáluti peszáchkor

3. Peszáchi előkészületek

a). A kikóseroltatás

b). A kikóseroltatás skálája

c). A chóméc felkutatásának szertartása

d). Az elsőszülöttek böjtje

4. Szédereste a zsinagógában

a). A Széder jelentése és micvái

b). A Szédertál

c). A közönséges macesz és a maca smura

d). "Beszéld el fiadnak". A tradíció átadásának micvája Szédereste

e). A négy kérdés (Má nistáná)

f). Az áfikomán

g). A külső kör viszonya a tradícióhoz

5. Pészách második napja: Szédereste otthon

6. Konklúzióként: a mai zsidó identitás és a mai élő zsidó kultúra éppen ilyensége.

VII. Az emlékezés alkalma: a Sábesz

1. A Szombat, mint a teremtésre és az egyiptomi kivonulásra való emlékezés alkalma

2. Beszélgetés a Szombatról (a beszélgetőpartnerek bemutatása)

3. Nem minden szombat Sábesz? (nem mindenki tart minden szombatot)

4. A szombat bejövetele (készülődés, gyertyagyújtás)

5. Ortodox és neológ péntek esti Kiddustartás otthon

6. Kiddus a neológ zsinagógában

7. Kiddus az ortodox étteremben

8. A szombati pihenés (a munkatilalom)

9. Az idő másféle megtapasztalása elválasztja a kultúrákat

10. A Szombat van az emberért, vagy az ember szombatért?[4]

11. A szombat megszegése, vagy a törvény felfüggesztése

12. Kitérő: "a neológok nem tartanak igazi sábeszt (egy ortodox véleménye a neológok vallási viselkedéséről)

13. A Holocaust-élmény kiút a tradícióból

14. Szombati micve

15. A Hávdálá

16. Konklúziók: a szombattartás különbözősége a tradícióra való különféle emlékezésmód szerint.

VIII. Konklúziók. E tanulmány célja: lépésről lépésre megismerkedni egy másik kultúra néhány jelenségével. Az első fejezetek célja éppen ez: beletanulni abba a kulturális tradícióba, amely "más" számomra, majd megérteni és megértetni az olvasóval a maga történeti kontextusában ennek sajátosságait, jelenlegi élő működését.

A tanulmány végére remélhetőleg körvonalazódik az, hogy miként rendelkeznek identitásképző erővel a jahvikus történetek emlékezési alakzatai a mai élő zsidó kultúrában.
Author(s): Papp, Richárd
Date: 2004