La nature et l’importance du Shabbat dans deux communautés de synagogue de Budapest du 21ième siècle
Translated Title
A szombat mibenléte és jelentősége a 21. századi Budapest két zsinagógai közösségében
Author(s)
Publication Name
Publication Date
Abstract
Selon la tradition, ce n’étaient pas les Juifs qui gardaient le Shabbat, mais c’était le Shabbat, qui gardait les Juifs pendant des milliers des années. Malgré le fait que le contenu et le sens de l’institution du Shabbat est caractérisé par de changements continus, il représente, en effet, un élément de la tradition multicolore et complexe du peuple Juif, contribuant à la construction et à la maintenance de l’identité même au 21ième siècle. Dans mon étude, j’examine l’importance du Shabbat dans les vies des individus, et dans celles des communautés de deux synagogues budapestoises de nos jours. Je m’appuierai sur mes deux études sur le terrain réalisées dans deux synagogues des courants neo-orthodoxe et néologue. En comparant les résultats de ces recherches, je démontrerai comment les interdictions du Shabbat puis les conditions, et les défis du monde moderne – par exemple le renoncement aux outils de la télécommunication ou bien aux moyens du transport public – résultent de stratégies d’harmonisation différentes. Les communautés Juives modernes et postmodernes doivent faire face aux problèmes inconnus auparavant: chaques communautés disposent de réponses officielles aux questions de la circulation, ou du réchauffement du repas pendant Shabbat, de l’usage du smartphone ou l’ordinateur, etc., et entre les murs de la synagogue, les membres de la communauté sont obligés de se comporter selon ces règles. D’après mes expériences les réponses individuelles diffèrent souvent de la résolution officielle, et la communauté peut prendre des sanctions contre les offenseurs d’un comportement impropre – en général ce sont plutôt des avertissements oraux. L’examen de la vie privée est hors contrôle de la communauté, puisque c’est l’individu soi-même qui construit son identité, et qui décide s’il préfère adhérer aux régulations de Shabbat ou acheter une paire de jeans. Toujours est-il, que dans la majorité des cas il y a une contradiction entre la pratique réelle et l’image idéalisé du comportement individuelle. Par de réponses et de réflexions individuelles, je montrerai un aperçu de la vie Juive de Budapest de nos jours. Une des forces organisatrices de cette vie est l’effort fait pour s’identifier dans une société du 21ième siècle déterminée par de règles religieuses, la tradition, mais également par la science et la technique.
Translated Abstract
A Szombat napjának évezredek óta kiemelt helye van a zsidóság kultúrájában. Bár a Szombat intézményének tartalmát és jelentését a folyamatos változás jellemzi, valóban az egyik olyan eleme a zsidóság sokszínű és szerteágazó hagyományának, amely fontos identitásképző és identitás-megtartó faktorként értelmezhető a 21. században is. Tanulmányom azt vizsgálja, hogy a 21. századi Budapest két, eltérő irányzathoz tartozó zsinagógai
közösségében mit jelent a Szombat egyéni, illetve közösségi szinten. Ehhez két, egy ortodox és egy
neológ zsinagógai közösségben végzett, 2015-től napjainkig tartó kulturális antropológiai terepmunkán alapuló kutatás eredményeit mutatom be, amelyeket összehasonlítva a szombati tilalmak és a modern világ jelentette kihívások, adottságok összeegyeztetésének eltérő stratégiáit kaphatjuk meg. A modern és a posztmodern társadalom zsidó közösségei számos olyan dilemmával találkoznak, amelyek korábban értelmezhetetlenek
lettek volna: arra a kérdésre, hogy lehet-e utazni, hogy mi történjen az okostelefonnal és a számítógéppel, hogy meg lehet-e melegíteni az ételt Szombaton stb. minden közösség kialakít hivatalos válaszokat, s a zsinagóga falain belül elvárja, hogy tagjai e szabályokat tiszteletben tartva viselkedjenek. Ha a valóságban az egyén válasza
eltér a hivatalos közösségi állásponttól, a közösség retorzióval élhet. A magánszféra kérdéskörének
vizsgálata azonban általában meghaladja a közösség explicit hatókörét, hiszen a magánszférában az
egyén önmaga konstruálja meg identitását, azaz önmaga dönt arról, hogy a szombati tilalmaknak megfelelőn szervezei-e az életét. A kutató azt találja azonban, hogy sok esetben az egyén saját
viselkedéséről kialakított képe, narratívája és a tényleges magatartása nem illeszkedik egymásra.
Tanulmányom célja, hogy mikroszintű válaszok, reflexiók esettanulmányszerű bemutatásával bepillantást nyújtson napjaink budapesti zsidóságának életébe, amelynek egy központi szervezőereje, hogy a különböző irányzatok és közösségek kísérletet tesznek egy olyan öndefinícióra, amelyben megpróbálják eldönteni hol és hogyan helyezzék
el magukat a hagyományok, a tudomány a modern világ adottságai által meghatározott 21. században
közösségében mit jelent a Szombat egyéni, illetve közösségi szinten. Ehhez két, egy ortodox és egy
neológ zsinagógai közösségben végzett, 2015-től napjainkig tartó kulturális antropológiai terepmunkán alapuló kutatás eredményeit mutatom be, amelyeket összehasonlítva a szombati tilalmak és a modern világ jelentette kihívások, adottságok összeegyeztetésének eltérő stratégiáit kaphatjuk meg. A modern és a posztmodern társadalom zsidó közösségei számos olyan dilemmával találkoznak, amelyek korábban értelmezhetetlenek
lettek volna: arra a kérdésre, hogy lehet-e utazni, hogy mi történjen az okostelefonnal és a számítógéppel, hogy meg lehet-e melegíteni az ételt Szombaton stb. minden közösség kialakít hivatalos válaszokat, s a zsinagóga falain belül elvárja, hogy tagjai e szabályokat tiszteletben tartva viselkedjenek. Ha a valóságban az egyén válasza
eltér a hivatalos közösségi állásponttól, a közösség retorzióval élhet. A magánszféra kérdéskörének
vizsgálata azonban általában meghaladja a közösség explicit hatókörét, hiszen a magánszférában az
egyén önmaga konstruálja meg identitását, azaz önmaga dönt arról, hogy a szombati tilalmaknak megfelelőn szervezei-e az életét. A kutató azt találja azonban, hogy sok esetben az egyén saját
viselkedéséről kialakított képe, narratívája és a tényleges magatartása nem illeszkedik egymásra.
Tanulmányom célja, hogy mikroszintű válaszok, reflexiók esettanulmányszerű bemutatásával bepillantást nyújtson napjaink budapesti zsidóságának életébe, amelynek egy központi szervezőereje, hogy a különböző irányzatok és közösségek kísérletet tesznek egy olyan öndefinícióra, amelyben megpróbálják eldönteni hol és hogyan helyezzék
el magukat a hagyományok, a tudomány a modern világ adottságai által meghatározott 21. században
Topics
Genre
Geographic Coverage
Original Language
Volume/Issue
3
Page Number
41-51
DOI
Bibliographic Information
La nature et l’importance du Shabbat dans deux communautés de synagogue de Budapest du 21ième siècle. 2019: 41-51. https://archive.jpr.org.uk/10.35402/kek.2019.3.4
