Search results

Your search found 100 items
Previous | Next
Sort: Relevance | Topics | Title | Author | Publication Year View all 1 2
Home  / Search Results
Date: 1994
Date: 2010
Author(s): Szász, Antónia
Date: 2012
Abstract: A progresszív judaizmus egy reformer zsidó vallási mozgalom és ideológia, amelynek gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza. Ma világviszonylatban követőinek számát tekintve a legnépesebb zsidó vallási irányzat. Magyarországon az első progresszív szervezetet a rendszerváltozás időszakában alapították. Vallási vezetője egy női rabbi lett, ami különösen szembetűnővé tette újító, szabadelvű, emancipált felfogását és gyakorlatát. Integrációs törekvéseit határozott elutasítás fogadta a tágabb zsidó vallási mezőben. A disszertáció a progresszív judaizmus hazai megjelenésének társadalmi körülményeivel és szerepével foglalkozik. Megvizsgálja, hogyan és milyen tényezők hatására alakult a hazai progresszív szervezetek helyzete – társadalmi bázisa, támogatottsága, elfogadottsága és erőforrás-ellátottsága – fennállásuk óta. Igyekszik megragadni a közösségi-felekezeti vonzás fontosabb elemeit, és arra keresi a választ, kik számára és miért vonzó, milyen igényeknek tesz eleget, milyen funkciót tölt be a hívek életében és a társadalomban. A több mint egy évtizedet átfogó kutatás első eredményei rávilágítottak arra, hogy a progresszív közösséghez való csatlakozás motivációi nem szűkíthetők le a vallásosságra és a valláshoz való visszatérésre, ezért a kutatás a továbbiakban kiemelt figyelmet fordított annak megismerésére és magyarázatára, hogy milyen tényezők alakítják az egyéni és társadalmi cselekvéseket. A mozgatórugókat az egyének saját interpretációin keresztül, a társadalmi cselekvéseket a maguk természetes közegében, alapvetően résztvevő megfigyelésen alapuló terepmunka során vizsgálta. Az empirikus tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a zsidó vallásnak és hagyománynak a zsidó identitásépítésben is komoly szerepe van, és az egyének társadalmi cselekvését zsidó önazonosságuk, illetve ezzel kapcsolatos útkeresésük irányítja. A szerző a szakirodalom vonatkozó elméleteinek és téziseinek áttekintésével, az azokra való reflexió során igyekezett kialakítani egy olyan keretet, amelybe a kutatási tapasztalatok értelmezése komplex módon ágyazható.
Date: 2021
Author(s): Tübel, Susanne
Date: 2020
Date: 2013
Author(s): di Porto, Bruno
Date: 2018
Abstract: La civiltà ebraica, lungo più di tre millenni e in tanta diffusione di luoghi, ha conosciuto, sulla base di fondamenti essenziali, per influenza degli eventi, una varietà di pensiero, di riti, di aspetti. La modernità, dal Settecento illuministico, e l’emancipazione, seguita dall’integrazione, in paesi progrediti, ha suscitato un fermento di riforma, per esigenza di adeguamenti. È così sorta, a partire dalla Germania, una corrente dell’Ebraismo, detta Reform o Liberale o Progressiva, con sfumature di termini e gradazioni. Si è propagata, per somiglianza di situazioni, in altri paesi europei e specialmente negli Stati Uniti di America. Contrapposta alla Riforma si è configurata, sul versante più tradizionalista, una Ortodossia ebraica, a sua volta suddivisa in riti e tendenze. Si è anche formata una corrente intermedia detta comunemente Conservative. Entro la stessa Riforma vi sono stati i radicali e i temperati, con tendenza al ricupero della tradizione e dell’identità ebraica di popolo. Una innovazione cospicua è la parità dei generi nel culto. Altra denominazione è il Ricostruzionismo che si incontra nel libro.
Tra gli ebrei d’Italia si sono manifestate nell’Ottocento sia propensioni riformistiche, sia maggiormente tradizionaliste. La nascita nel nostro paese di una organizzata corrente progressiva è recente e dovuta in parte agli aumentati scambi con i correligionari di altri paesi, così come gli scambi hanno reso più accentuata, su talune questioni, la linea del Rabbinato italiano. La presenza progressiva è esigua in Italia, ma anche le minoranze meritano di esser conosciute, tanto più essendo parte dell’Ebraismo italiano, esso stesso una minoranza.
Author(s): Griffiths, Toni
Date: 2018
Abstract: This thesis critically examines the public representation of medieval Anglo-Jewish history today through a cross-section of medieval Anglo-Jewish communities which act as case studies; Winchester, York, Norwich, Bristol, and Northampton respectively. These case studies frame the investigation of issues associated with the limited and often contested archaeological evidence relating to England’s medieval Jews, as well as the frequent tendency of contemporary public facing history to focus on the negative aspects of medieval Jewish life, notably by highlighting persecution and victimisation. It also analyses the development of the most recent public facing interpretations of medieval Anglo-Jewish history in each location, which have been deliberately chosen to provide a range of towns and cities which contain evidence of alleged medieval Jewish human remains.

The assessment of key stakeholders in the public representation of medieval Anglo-Jews was central to this study, and as such this thesis carefully considered the roles of various stakeholders in the preservation and representation of medieval Anglo-Jewish history and memory. Within this thesis, each stakeholder had a valid voice in the assessment of how the history and memory of England’s medieval Jews had been treated and represented. Decolonialist research methodologies were herein utilised in order to fully address the complexities of the various voices of stakeholders; from the perspectives of individuals, communities, and organisations, through a sensitive approach towards respectful interviewing and data collection. This thesis, therefore, provides a uniquely rounded interpretation of stakeholder involvement and investment in how medieval Anglo-Jewish communities are remembered today.

The history and memory of medieval Anglo-Jews has been subject to periods of omission and marginalisation, with the study of medieval Jewish history often hindered by a lack of sources on everyday life. This thesis contributes to the increasingly multi- and inter-disciplinary study of England’s medieval Jews through the application of Death Studies, offers new hypotheses based on traditional Jewish approaches to death ritual and burial practice, and provides fresh insights into aspects of medieval Jewish life with a focus on the dead. 
Editor(s): Fraser, Derek
Date: 2019
Abstract: The book provides a comprehensive history of the third-largest Jewish community in Britain and fills an acknowledged gap in both Jewish and urban historiography. Bringing together the latest research and building on earlier local studies, the book provides an analysis of the special features which shaped the community in Leeds. Organised in three sections, Context, Chronology and Contours, the book demonstrates how Jews have influenced the city and how the city has influenced the community. A small community was transformed by the late Victorian influx of poor migrants from the Russian Empire and within two generations had become successfully integrated into the city's social and economic structure. More than a dozen authors contribute to this definitive history and the editor provides both an introductory and concluding overview which brings the story up to the present day.

Contents:

Part I: The context
1 National: Jews in Britain: an historical overview - Geoffrey Alderman
2 Local: Leeds in the age of great cities - Derek Fraser
3 Demographic: The Jewish population of Leeds: how many Jews? - Nigel Grizzard
Part II: The chronology
4 Jews as Yorkshiremen: Jewish identity in late-Victorian Leeds - James Appell
5 Britishness and Jewishness: integration and separation - Aaron Kent
6 Pragmatism or politics: Leeds Jewish tailors and Leeds Jewish tailoring trade unions, 1876-1915 - Anne J. Kershen
7 The Edwardian Jewish community and the First World War - Nigel Grizzard
8 Zionism in Leeds 1892-1939 - Janet Douglas
9 The unwalled ghetto: mobility and anti-semitism in the interwar period - Amanda Bergen
10 The Second World War - Ian Vellins
Part III: The contours of the Leeds Jewish community
11 Jewish heritage in Leeds - Sharman Kadish
12 Fellowship and philanthropy - Derek Fraser
13 At rest and play: leisure and sporting activities - Phil Goldstone
14 The influence of personalities - Michael Meadowcroft
15 Spaces of Jewish belonging - Irina Kudenko
16 The community today and its recent history - Derek Fraser
Author(s): Kijek, Kamil
Date: 2017
Abstract: Artykuł ten przedstawia najważniejsze wątki krytycznej debaty wokół treści wystawy stałej Muzeum Historii Żydów Polskich Polin. Analizując różnice między dwoma polami badawczymi – studiami żydowskimi i studiami nad relacjami polsko-żydowskimi – autor broni tezy, że wiele krytycznych głosów w debacie wynika z niezrozumienia różnic między przedmiotem badań tych dwóch pól, po części wynikającego z obecnej sytuacji – panującego nacjonalizmu i etnocentryzmu, wywierających wpływ również na polskie debaty historyczne. Domaganie się od wystawy opowiadającej tysiącletnią historię Żydów na ziemiach polskich, aby koncentrowała się głównie na stosunku społeczeństwa większościowego do Żydów, grozi popełnieniem błędu teleologii, to jest interpretowaniem wcześniejszych wydarzeń i procesów jako nieuchronnie prowadzących do Zagłady, a także pomijaniem wszystkich tych elementów dziejów żydowskich, które z perspektywy Holokaustu i badań nad antysemityzmem nie mają znaczenia. Tego rodzaju postulaty i stojące za nimi metahistoryczne założenia grożą pozbawieniem Żydów roli podmiotów w ich własnej historii. Z drugiej strony autor tekstu wskazuje na elementy narracji wystawy stałej Muzeum Polin, w których rzeczywiście w niedostateczny sposób uwzględniona została problematyka antysemityzmu jako ważnego elementu żydowskiego doświadczenia i kluczowego czynnika dziejów Żydów w Polsce. Przywrócenie rzeczywistego dialogu i komunikacji pomiędzy przedstawicielami studiów żydowskich i badaczami relacji polsko-żydowskich, przy zachowaniu autonomii tych dwóch pól i zrozumieniu różnic pomiędzy nimi, jest też istotne z punktu widzenia niewątpliwych zagrożeń w postaci prób wykorzystania Muzeum Polin w budowie upolitycznionych, bezkrytycznych wizji historii Polski i stosunku Polaków do Żydów.

Author(s): Zaagsma, Gerben
Date: 2011
Date: 2016