Anti-Semitic Hate Crimes and Incidents in Hungary: Annual Report 2014 / Antiszemita Gyűlölet-Bűncselekmények És Incidensek Magyarországon 2014: Éves Jelentés
Author(s)
Publication Date
Publication Place
Publisher
Abstract
AZ antiszemitizmus elleni küzdelem egyik
legfontosabb feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
érdekében egyrészt az Alapítvány megbízásából
a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet
2013 novemberében és 2014 novemberébendecemberében
átfogó, országos reprezentatív
felmérést végzett a magyar társadalom
zsidósághoz való viszonyáról, az antiszemitizmus
elterjedtségéről. Másrészt ennek eszköze továbbá
a folyamatos és szakmailag megalapozott közéleti
monitoring tevékenység, mivel a tényleges
információk összegyűjtése, elemzése nélkül
nem lehet valós védelmet biztosítani a közösség
számára. A monitoring eredményét az Alapítvány
havi jelentéseiben ismertettük. Jelen kötetünkben
a 2014. évre eső eredményeket foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az
antiszemita motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és
Védelem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik
Ezt két oldalról közelítjük meg: egyrészt a
szabályozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás
felől. Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
2014-ben az Alapítvány 37 antiszemita gyűlöletcselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
a regisztrált incidensek számában havi szinten
nem lehet egyértelmű tendenciát megállapítani.
Annyi azonban egyértelműen látszik, hogy
az év első felében kevesebb (összesen 7), az év
második felében pedig összességében lényegesen
több (összesen 30) ilyen cselekmény történt. A
regisztrált cselekmények közül 1 a támadás, 2 a
rongálás, 2 a fenyegetés és 32 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. Az incidensek több mint
fele (21 eset) a fővárosban, hét 100.000 lakosnál
nagyobb, négy 20.000-100.000 lakosú közepes, két
eset pedig ennél kisebb városban történt. Kettőnek
a helyszíne község volt. Egy eset beazonosítatlan
helyen történt. Az ismert elkövetők elsöprő
többségben férfiak. A személyek ellen irányuló
gyűlölet-cselekményekről elmondható, hogy
áldozataik is legnagyobb részben a férfiak közül
kerülnek ki. Az események közül 27 spontán volt,
azonban több mint felük (15 eset) valamilyen
eseményhez kötődött.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is
foglalkozunk, amelyek a vizsgált időszakban a
nyilvánosság nagy érdeklődésére tartott igényt.
Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző hivatalos és
félhivatalos szervek, civil szervezetek. 2014-
ben a német megszállás emlékműve és a Sorsok
Háza projekt kapott kiemelkedő figyelmet. Ezen
kívül monitoring tevékenységünk során feltárt,
a Jobbikhoz tartozó politikusokhoz köthető
antiszemita megnyilvánulásokat mutatjuk be
részletesen. Az országgyűlési választásokra
készülve jól érzékelhető volt a Jobbik tudatos, a
nyilvánosság felé mutatott irányváltása, amivel
egy mérsékelt párt benyomását igyekezett kelteni.
Ezt lehetett tetten érni abban is, hogy a nyilvános
politikai mezőben elhangzó nyíltan antiszemita
jobbikos megnyilvánulások visszaszorultak.
A bemutatott megnyilatkozásokból azonban
továbbra is világosan látszik a Jobbik valódi arca.
Az Alapítvány célja az is, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen. Az
antiszemita töltetű cselekmények elleni harcot a
törvényileg szabályozott tényállások segítik. Az
Alapítványnak 2014 folyamán 40 aktív ügye volt,
melyek 47 tényállást rögzítettek. Az Alapítvány
a beadványok háromnegyedével a gyűlöletbeszéd
visszaszorítására tett kísérletet. Ezek között
kiemelkedő volt a holokauszt-tagadás vagy
holokauszt relativizálás: 25 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 20 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán belül,
amelyeknek többsége nem az Alapítvány javára
határozott. Az Alapítvány továbbra is küzd azért,
hogy a közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét érintő
gyűlölet-cselekményekben.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali vagy
szélsőjobboldali kötődésű emberekkel szemben
is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az emberek
közösség elleni erőszakot, garázdaságot vagy nagy
nyilvánosság előtti holokauszttagadást követtek el.
Pörzse Sándor Esztergomban hívott verekedésbe
ellentüntetőket, Lenhardt Balázs zászlóégetési
ügye az Alkotmánybíróságon folytatódik, Orosz
Mihály Zoltán bábukat akasztott fel és izraeli
zászlót taposott meg, Ágoston Tibor pedig egy
megemlékezésen követett el holokauszttagadást.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring
tevékenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus
ellen. Havi jelentéseinkben továbbra is
folyamatosan nyomon követhető a monitoring
tevékenység során beazonosított gyűlöletcselekmények
számának alakulása, valamint a folyó
jogi ügyekben történt változásokat is ismertetjük.
ONE of the most important requirements
in the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation
of the actual prevalence of anti-Semitism.
Therefore, one of Action and Protection
Foundation’s goals is contending with the lack of
knowledge about this issue. For this reason, the
TEV Foundation commissioned a comprehensive,
nation-wide, representative survey on Hungarian
society’s attitude towards Jews and the spread of
anti-Semitism. The Medián Institute of Public
Opinion and Market Research conducted the
survey in November 2013 and NovemberDecember
2014. The foundation also conducts
permanent monitoring of the public space, since
it is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
The monitoring results were published in the
monthly reports of the Foundation. The present
volume summarizes the results of year 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic intent when
the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s many activities and will introduce the
legal background, by discussing legal regulations as
well as the application of the law. The first part of
this section will detail the Hungarian regulatory
framework that currently provides the basis for
combating hate actions. The second part of this
section will explain the lack of timely legal action
typical for these kinds of crimes and the actual use
of the existing law. When analyzing the above,
we can see that although the legal framework
should be enough to effectively combat against
hate crimes, many deficiencies are experienced
in the course of law enforcement because such
regulations and laws are rarely cited by judges in
court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
The monitoring activity of TEV Foundation
identified 37 hate crimes in 2014. No clear
tendencies can be identified on a monthly level in
the number of recorded incidents in the examined
period. There were fewer hate crimes recorded in
the first half of the year (7) than the second half
(30). The recorded events can be classified into
several categories: 1 attack, 2 vandalisms, 2 threats,
and 32 instances of hate speech. More than half
of the incidents (21 cases) happened in Budapest,
seven cases in larger cities with over 100,000
inhabitants, four cases in middle-sized cities with
20,000 to 100,000 inhabitants, and two cases in
smaller settlements. Two other cases happened
in villages. An incident occurred at unidentified
place. The vast majority of the identified offenders
are male. In cases of hate crimes directed towards
persons, the vast majority of victims are also male.
27 cases were spontaneous, while 15 cases were
connected to some event.
The report also treats some key events that were of
special interest to the larger public. The description
of the cases displays the response of various official
and semi-official authorities and NGOs. The
monument of German occupation and the Sorsok
Háza (House of Fates) project gained the most
attention in 2014. In addition, the report also
presents in detail the anti-Semitic actions that
can be connected to Jobbik politicians, revealed
in the course of the Foundation’s monitoring
activity. Jobbik has recently been trying to soften
and moderate their image for the forthcoming
parliamentary elections. With this has come a
decrease in openly anti-Semitic statements made
by Jobbik representatives to the public. However,
the actions presented in the report still show the
true face of Jobbik and many of its supporters.
The Foundation’s aim is also to taking legal steps
to combat the spread of anti-Semitism. Legally
regulated statements of fact facilitate the combat
against anti-Semitism. The Foundation had 40
active legal actions in 2014, recording 47 states
of facts. Through three quarters of the reports,
the Foundation attempted to fight hate speech.
Among these, Holocaust denial or relativization
emerged as most important. There were 25
complaints filed for hate speech. In the analyzed
year, a decision was reached in 20 cases started in
previous years, most of which were not in favour
of the Foundation. The Foundation continues to
fight for the Unitary Jewish Religious Community
of Hungary (EMIH), initiator and founder of
TEV Foundation, and one of the prominent
representatives of the community, to have the
right to report hate crimes involving the entire
Jewish community.
The Foundation has also taken legal action
against people of right- or far-right orientation.
These people committed violent acts against the
community, vandalism, or public denial of the
Holocaust. In Esztergom, Sándor Pörzse invited
protesters to fight, Balázs Lenhardt’s flag-burning
case went to the Constitutional Court, and
Mihály Zoltán Orosz hanged puppets and trod on
the flag of Israel. Tibor Ágoston publicly denied
the Holocaust at a commemoration.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal cases.
legfontosabb feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
érdekében egyrészt az Alapítvány megbízásából
a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet
2013 novemberében és 2014 novemberébendecemberében
átfogó, országos reprezentatív
felmérést végzett a magyar társadalom
zsidósághoz való viszonyáról, az antiszemitizmus
elterjedtségéről. Másrészt ennek eszköze továbbá
a folyamatos és szakmailag megalapozott közéleti
monitoring tevékenység, mivel a tényleges
információk összegyűjtése, elemzése nélkül
nem lehet valós védelmet biztosítani a közösség
számára. A monitoring eredményét az Alapítvány
havi jelentéseiben ismertettük. Jelen kötetünkben
a 2014. évre eső eredményeket foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az
antiszemita motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és
Védelem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik
Ezt két oldalról közelítjük meg: egyrészt a
szabályozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás
felől. Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
2014-ben az Alapítvány 37 antiszemita gyűlöletcselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
a regisztrált incidensek számában havi szinten
nem lehet egyértelmű tendenciát megállapítani.
Annyi azonban egyértelműen látszik, hogy
az év első felében kevesebb (összesen 7), az év
második felében pedig összességében lényegesen
több (összesen 30) ilyen cselekmény történt. A
regisztrált cselekmények közül 1 a támadás, 2 a
rongálás, 2 a fenyegetés és 32 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. Az incidensek több mint
fele (21 eset) a fővárosban, hét 100.000 lakosnál
nagyobb, négy 20.000-100.000 lakosú közepes, két
eset pedig ennél kisebb városban történt. Kettőnek
a helyszíne község volt. Egy eset beazonosítatlan
helyen történt. Az ismert elkövetők elsöprő
többségben férfiak. A személyek ellen irányuló
gyűlölet-cselekményekről elmondható, hogy
áldozataik is legnagyobb részben a férfiak közül
kerülnek ki. Az események közül 27 spontán volt,
azonban több mint felük (15 eset) valamilyen
eseményhez kötődött.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is
foglalkozunk, amelyek a vizsgált időszakban a
nyilvánosság nagy érdeklődésére tartott igényt.
Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző hivatalos és
félhivatalos szervek, civil szervezetek. 2014-
ben a német megszállás emlékműve és a Sorsok
Háza projekt kapott kiemelkedő figyelmet. Ezen
kívül monitoring tevékenységünk során feltárt,
a Jobbikhoz tartozó politikusokhoz köthető
antiszemita megnyilvánulásokat mutatjuk be
részletesen. Az országgyűlési választásokra
készülve jól érzékelhető volt a Jobbik tudatos, a
nyilvánosság felé mutatott irányváltása, amivel
egy mérsékelt párt benyomását igyekezett kelteni.
Ezt lehetett tetten érni abban is, hogy a nyilvános
politikai mezőben elhangzó nyíltan antiszemita
jobbikos megnyilvánulások visszaszorultak.
A bemutatott megnyilatkozásokból azonban
továbbra is világosan látszik a Jobbik valódi arca.
Az Alapítvány célja az is, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen. Az
antiszemita töltetű cselekmények elleni harcot a
törvényileg szabályozott tényállások segítik. Az
Alapítványnak 2014 folyamán 40 aktív ügye volt,
melyek 47 tényállást rögzítettek. Az Alapítvány
a beadványok háromnegyedével a gyűlöletbeszéd
visszaszorítására tett kísérletet. Ezek között
kiemelkedő volt a holokauszt-tagadás vagy
holokauszt relativizálás: 25 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 20 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán belül,
amelyeknek többsége nem az Alapítvány javára
határozott. Az Alapítvány továbbra is küzd azért,
hogy a közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét érintő
gyűlölet-cselekményekben.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali vagy
szélsőjobboldali kötődésű emberekkel szemben
is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az emberek
közösség elleni erőszakot, garázdaságot vagy nagy
nyilvánosság előtti holokauszttagadást követtek el.
Pörzse Sándor Esztergomban hívott verekedésbe
ellentüntetőket, Lenhardt Balázs zászlóégetési
ügye az Alkotmánybíróságon folytatódik, Orosz
Mihály Zoltán bábukat akasztott fel és izraeli
zászlót taposott meg, Ágoston Tibor pedig egy
megemlékezésen követett el holokauszttagadást.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring
tevékenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus
ellen. Havi jelentéseinkben továbbra is
folyamatosan nyomon követhető a monitoring
tevékenység során beazonosított gyűlöletcselekmények
számának alakulása, valamint a folyó
jogi ügyekben történt változásokat is ismertetjük.
ONE of the most important requirements
in the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation
of the actual prevalence of anti-Semitism.
Therefore, one of Action and Protection
Foundation’s goals is contending with the lack of
knowledge about this issue. For this reason, the
TEV Foundation commissioned a comprehensive,
nation-wide, representative survey on Hungarian
society’s attitude towards Jews and the spread of
anti-Semitism. The Medián Institute of Public
Opinion and Market Research conducted the
survey in November 2013 and NovemberDecember
2014. The foundation also conducts
permanent monitoring of the public space, since
it is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
The monitoring results were published in the
monthly reports of the Foundation. The present
volume summarizes the results of year 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic intent when
the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s many activities and will introduce the
legal background, by discussing legal regulations as
well as the application of the law. The first part of
this section will detail the Hungarian regulatory
framework that currently provides the basis for
combating hate actions. The second part of this
section will explain the lack of timely legal action
typical for these kinds of crimes and the actual use
of the existing law. When analyzing the above,
we can see that although the legal framework
should be enough to effectively combat against
hate crimes, many deficiencies are experienced
in the course of law enforcement because such
regulations and laws are rarely cited by judges in
court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
The monitoring activity of TEV Foundation
identified 37 hate crimes in 2014. No clear
tendencies can be identified on a monthly level in
the number of recorded incidents in the examined
period. There were fewer hate crimes recorded in
the first half of the year (7) than the second half
(30). The recorded events can be classified into
several categories: 1 attack, 2 vandalisms, 2 threats,
and 32 instances of hate speech. More than half
of the incidents (21 cases) happened in Budapest,
seven cases in larger cities with over 100,000
inhabitants, four cases in middle-sized cities with
20,000 to 100,000 inhabitants, and two cases in
smaller settlements. Two other cases happened
in villages. An incident occurred at unidentified
place. The vast majority of the identified offenders
are male. In cases of hate crimes directed towards
persons, the vast majority of victims are also male.
27 cases were spontaneous, while 15 cases were
connected to some event.
The report also treats some key events that were of
special interest to the larger public. The description
of the cases displays the response of various official
and semi-official authorities and NGOs. The
monument of German occupation and the Sorsok
Háza (House of Fates) project gained the most
attention in 2014. In addition, the report also
presents in detail the anti-Semitic actions that
can be connected to Jobbik politicians, revealed
in the course of the Foundation’s monitoring
activity. Jobbik has recently been trying to soften
and moderate their image for the forthcoming
parliamentary elections. With this has come a
decrease in openly anti-Semitic statements made
by Jobbik representatives to the public. However,
the actions presented in the report still show the
true face of Jobbik and many of its supporters.
The Foundation’s aim is also to taking legal steps
to combat the spread of anti-Semitism. Legally
regulated statements of fact facilitate the combat
against anti-Semitism. The Foundation had 40
active legal actions in 2014, recording 47 states
of facts. Through three quarters of the reports,
the Foundation attempted to fight hate speech.
Among these, Holocaust denial or relativization
emerged as most important. There were 25
complaints filed for hate speech. In the analyzed
year, a decision was reached in 20 cases started in
previous years, most of which were not in favour
of the Foundation. The Foundation continues to
fight for the Unitary Jewish Religious Community
of Hungary (EMIH), initiator and founder of
TEV Foundation, and one of the prominent
representatives of the community, to have the
right to report hate crimes involving the entire
Jewish community.
The Foundation has also taken legal action
against people of right- or far-right orientation.
These people committed violent acts against the
community, vandalism, or public denial of the
Holocaust. In Esztergom, Sándor Pörzse invited
protesters to fight, Balázs Lenhardt’s flag-burning
case went to the Constitutional Court, and
Mihály Zoltán Orosz hanged puppets and trod on
the flag of Israel. Tibor Ágoston publicly denied
the Holocaust at a commemoration.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal cases.
Topics
Genre
Geographic Coverage
Original Language
Note
Includes Hebrew abstract at the end of the report
Link
Bibliographic Information
Anti-Semitic Hate Crimes and Incidents in Hungary: Annual Report 2014 / Antiszemita Gyűlölet-Bűncselekmények És Incidensek Magyarországon 2014: Éves Jelentés. . 2015: https://archive.jpr.org.uk/object-hun69
