Search results
Your search found 11 items
Sort: Relevance | Topics | Title | Author | Publication Year
Home  / Search Results
Survey on Antisemitic Prejudice in the Visegrád Countries - Research Report
Author(s): Ildikó, Barna; Kohut, Tamás; Bilewicz, Michał; Gyarfášová, Oľga; Kocián, Jiří; Mesežnikov, Grigorij; Babińska, Maria
Date: 2022
Topics: Antisemitism, Antisemitism: Attitude Surveys, Main Topic: Antisemitism, Surveys
Abstract: The aim of the study is to explore the extent, scope and prevalence of antisemitic prejudice in the four postcommunist countries of Central and Eastern Europe known as the Visegrád Four: the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia. Furthermore, it explores how antisemitism is related to various socio-demographic and attitudinal factors in order to understand what causes antisemitic prejudice and identify which social groups are prone to such prejudice. In addition, regional specificities, including victim consciousness, historical perceptions of Holocaust bystandership and their relationship to antisemitic prejudice are also examined.
An exploration of coronavirus-related online antisemitism in Hungary using quantitative topic model and qualitative discourse analysis
Author(s): Ildikó, Barna; Knap, Árpád
Date: 2021
Topics: Antisemitism, Antisemitism: Discourse, Coronavirus/Covid, Internet, Main Topic: Antisemitism, Social Media, Methodology
Abstract: Soon after the outbreak of the pandemic, antisemitism connected to the coronavirus appeared in the world. In our research we analyzed a large Hungarian online text corpus from December 1, 2019, to July 10, 2020 to examine whether coronavirus-related antisemitism was present in the Hungarian online space, and if so, what its content was. We differentiated between two layers of communication: the professionalized layer represented by online articles, and the lay one represented by comments and posts. After providing the conceptual background regarding conspiracy theories and conspiratorial- and coronavirus-related antisemitism, we present the mixed-method approach that we employed. This approach includes quantitative LDA topic models, human annotation, and the qualitative analysis of various discourses. Our research indicates that coronavirus-related antisemitism appeared in the Hungarian online space at the very beginning of the pandemic. However, at this time, until July, it was present almost solely at the lay level. Its content was mainly related to various tropes (conspiracy theories) about Jews. However, additional content was also identified. Based on our results and international examples, we propose a comprehensive typology that proved to be a suitable means of analyzing coronavirus-related antisemitic content.
Antisemitism in Contemporary Hungary: Exploring Topics of Antisemitism in the Far-Right Media Using Natural Language Processing
Author(s): Ildikó, Barna; Knap, Árpád
Date: 2018
Topics: Antisemitism, Antisemitism: Far right, Internet, Main Topic: Antisemitism, Methodology, Social Media
Abstract: In this paper, we explore antisemitism in contemporary Hungary. After briefly introducing
the different types of antisemitism, we show the results of a quantitative survey carried out
in 2017 on a nationally representative sample. Next, we present the research we conducted
on the articles related to Jews from the far-right site Kuruc.info. Our corpus contained
2,289 articles from the period between February 28, 2016, and March 20, 2019. To identify
latent topics in the text, we employed one of the methods of Natural Language Processing
(NLP), namely topic modeling using the LDA method. We extracted fifteen topics. We found
that racial antisemitism, unmeasurable by survey research, is overtly present in the discourse of Kuruc.info. Moreover, we identified topics that were connected to other types of antisemitism.
Modern Antisemitism in the Visegrád Countries – Countering Distortion
Author(s): Ildikó, Barna; Kohut, Tamás; Pallai, Katalin
Date: 2021
Topics: Main Topic: Antisemitism, Antisemitism: New Antisemitism, Holocaust Denial, Focus Groups, Policy
Abstract: This qualitative study aimed to address current gaps in our knowledge and understanding of the relationship between modern antisemitism and Holocaust denial and distortion from a regional perspective. This inquiry
focuses on four post-communist countries in Central and Eastern Europe known as the Visegrád Four. Focus group research was conducted in the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia to explore how secondary antisemitism is manifested in Holocaust denial and distortion and how secondary and Israel-focused antisemitism (i.e. new antisemitism) can lead to Holocaust denial and distortion in the region.

More specifically, the focus group research was meant to explore: (1) how focus group participants in the Visegrád countries contextualize topics related to Holocaust denial and distortion; (2) how these arguments are framed and justified; (3) how narratives of Holocaust denial and distortion are linked to Holocaust remembrance; (4)
how such narratives are embedded in the discussion on Israel-focused antisemitism; (5) how Holocaust distortion and new antisemitism can reinforce each other in these narratives; and (6) how social settings can give rise to manifestations of antisemitism, including Holocaust denial and distortion.

Drawing on the findings of this research, policy workshops were organized in each Visegrád country to formulate practice-oriented proposals that could inform policy development. The results of the qualitative research and the discussions in these workshops will contribute to the formulation of region-specific survey questions
that can serve as a basis for further research on modern antisemitism in the Visegrád countries.

This report summarizes the qualitative research, its key findings and the resulting proposals to combat Holocaust denial and distortion in the region.
Jewish Religious-Cultural Traditions and Identity Patterns in Post-Communist Hungary
Author(s): Ildikó, Barna; Kovács, András
Editor(s): Fireberg, Haim; Glöckner, Olaf; Zoufalá, Marcela Menachem
Date: 2020
Topics: Jewish Identity, Main Topic: Identity and Community, Religious Observance and Practice
Contemporary Forms of the Oldest Hatred: Modern Antisemitism in the Visegrád Countries
Author(s): Ildikó, Barna; Anikó, Félix; Mesežnikov, Grigorij; Pankowski, Rafal; Šternová, Veronika
Editor(s): Bíró, Anna-Mária; Lantos Swett, Katrina
Date: 2018
Topics: Antisemitism, Main Topic: Antisemitism, Antisemitism: Attitude Surveys
Religiosity, Religious Practice, and Antisemitism in Present-Day Hungary
Author(s): Ildikó, Barna; Kovács, András
Date: 2019
Topics: Antisemitism, Christianity, Jewish - Christian Relations, Main Topic: Antisemitism, Religion, Surveys, Antisemitism: Attitude Surveys
Abstract: Since 1995, Surveys on antisemitism using national representative samples have been regularly carried out in Hungary. In this article, we used data from the 2011 and 2017 surveys to explore the relationship between three types of antisemitism, namely religious, secular, and emotional. Moreover, we scrutinized how different religiosity indicators can be used as explanatory variables for the different types of antisemitism. We found a slight increase in religious and secular antisemitism between 2011 and 2017, while emotional antisemitism remained almost the same. Religious anti-Judaism significantly correlated with both secular and emotional antisemitism, however, its relationship was much stronger with the former. When analyzing the relationship between different types of antisemitism and religiosity indicators, we found that while in 2011, all the indicators were connected to religious, and most of them to secular and emotional antisemitism, in 2017, only the variables measuring subjective self-classification remained significant. The results show that the relationship between religion and antisemitism underwent some substantial changes between 2011 and 2017. While in 2011, personal religiosity was a significant predictor of the strength of antisemitism, in 2017, religion serving as a cultural identity marker took over this function. The hypothetical explanatory factor for the change is the rebirth of the “Christian-national” idea appearing as the foundational element of the new Hungarian constitution, according to which Christian culture is the ultimate unifying force of the nation, giving the inner essence and meaning of the state. In this discourse, being Christian is equated with being Hungarian. Self-declared and self-defined Christian religiosity plays the role of a symbolic marker for accepting the national-conservative identity discourse and belonging to the “Christian-national” cultural-political camp where antisemitic prejudices occur more frequently than in other segments of the society
Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017: Egy szociológiai kutatás eredményei
Translated Title: Jews and Jewry in Contemporary Hungary: Results of a Sociological Survey
Author(s): Kovács, András; Ildiko, Barna
Date: 2018
Topics: Jewish Identity, Demography, Main Topic: Demography and Migration, Surveys
Abstract: Tizennyolc évvel ezelőtt, 1999 ősze és 2000 tavasza között kérdőíves szociológiai vizsgálatot végeztünk a agyarországi zsidóságról. A holokauszt utáni években végzett statisztikai adatgyűjtések után ez volt az egyetlen átfogó kutatás, amely megközelítőleg pontos demográfiai és társadalmi-gazdasági képet adott a magyarországi zsidókról, a zsidósághoz és a zsidó intézményekhez való viszonyukról. ez az adatbázis azonban lassanként elavult. A korábbi felmérés óta egy új zsidó generáció lépett a színre, és nagymértékben megváltozott a magyarországi és nemzetközi környezet is. ezért magyarországi és nemzetközi zsidó szervezetek elhatározták, hogy konzorciumot hoznak létre a tizennyolc évvel korábbi kutatás megismétlésének támogatására. A konzorcium tagjai az american jewish joint distribution committee, a budapesti zsidó hitközség, az egységes magyarországi izraelita hitközség, a magyarországi zsidó hitközségek szövetsége, a mozaik zsidó közösségi hub, a ronald s. lauder foundation, a szochnut, a szombat alapítvány és a tett és védelem alapítvány. A kutatást még a central european university
jewish studies kutatási programja és a keren hayesod hungária alapítvány is támogatta. ez a beszámoló ennek a kutatásnak az eredményeit adja közre.
Anti-Semitic Hate Crimes and Incidents in Hungary During the May 2013 - April 2014 Period: Yearly Report / Antiszemita Gyűlölet-Bűncselekmények És Incidensek Magyarországon 2013. Május – 2014. Április Időszakban: Éves Jelentés
Author(s): Ildiko, Barna
Date: 2014
Topics: Antisemitism, Antisemitism: Monitoring, Main Topic: Antisemitism
Abstract: AZ antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb
feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
eszköze többek között a folyamatos és szakmailag
megalapozott közéleti monitoring tevékenység,
mivel a tényleges információk összegyűjtése,
elemzése nélkül nem lehet valós védelmet biztosítani
a közösség számára. A monitoring
eredményét az Alapítvány havi jelentéseiben
ismertettük. Jelen kötetünkben a 2013 májusa és
2014 áprilisa között eltelt első egy év eredményeit
foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az antiszemita
motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és Vé-
delem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik. Ezt
két oldalról közelítjük meg: egyrészt a szabá-
lyozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás felől.
Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
A 2013. május–2014. április közötti időszakban
az Alapítvány 57 antiszemita gyűlölet-cselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
ezek száma csökkenő tendenciát mutatott. A
regisztrált cselekmények közül 5 a támadás, 10 a
rongálás, 4 a fenyegetés és 38 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. A gyűlölet-cselekmények
közel kétharmada (37 eset) a fővárosban történt.
Az ismert elkövetők elsöprő többségben férfiak. A
személyek ellen irányuló gyűlölet-cselekményekről
elmondható, hogy áldozataik is legnagyobb
részben a férfiak közül kerülnek ki. A regisztrált
gyűlölet-cselekmények kétharmada spontán,
egyharmada szervezett esemény volt. A gyűlöletcselekmények
nagy része a Jobbikhoz köthető, ez
különösen igaz a szervezett cselekményekre.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is foglalkozunk,
amelyek a vizsgált időszak bizonyos
részében a nyilvánosság nagy érdeklődésére tar-
tott igényt. Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző
hivatalos és félhivatalos szervek, civil szervezetek
az antiszemita cselekmények megjelenésére.
Az Alapítvány másik célja, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen.
Az antiszemita töltetű cselekmények elleni
harcot a törvényileg szabályozott tényállások
segítik. Az Alapítvány a vizsgált év folyamán 35
beadványt tett, melyek 37 tényállást rögzítettek.
Az Alapítvány a beadványok négyötödével a
gyűlöletbeszéd visszaszorítására tett kísérletet.
A gyűlöletbeszédek között kiemelkedő volt
a holokauszt-tagadás: 16 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 25 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán
belül, amelyeknek többsége nem az Alapítvány
javára határozott, viszont kikristályosodott
a kuruc.info letiltásáért folytatott küzdelem
fontossága és Lenhardt Balázs zászlóégetés
miatti számonkérésének jogi lehetetlensége. Az
Alapítvány így célul tűzte ki a szélsőjobboldali
portál megszüntetését és annak elérését, hogy
közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét
érintő gyűlölet-cselekményekben. E két célt a
vizsgált időszakban a jogi határidők és buktatók
miatt nem sikerült elérni, de az Alapítvány
folyamatosan tesz azért, hogy végül pozitív
eredménnyel záruljanak ezek az ügyek.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali
vagy szélsőjobboldali kötődésű emberekkel
szemben is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az
emberek nagy nyilvánosság előtt közösség elleni
uszítást vagy holokauszttagadást követtek el.
Például a Hegedűs Loránt vagy Lenhardt Balázs
ellen tett feljelentéseknek egyfajta üzenetértéke
is van: mindenkinek számolnia kell azzal, hogy
hivatalosan is kérdőre vonhatják tetteiért.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring tevé-
kenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus ellen.
Havi jelentéseinkben továbbra is folyamatosan
nyomon követhető a monitoring tevékenység során
beazonosított gyűlölet-cselekmények számának
alakulása, valamint a folyó jogi ügyekben történt
változásokat is ismertetjük.


ONE of the most important requirements
for the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation of
the actual prevalence of anti-Semitism. Therefore,
one of Action and Protection Foundation’s goals
is contending with the lack of knowledge about
this issue. The resources include a continuous and
professionally valid monitoring activity, since it
is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
In this volume, we summarize the results for the
first year from May 2013 to April 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes, and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic motivation
when the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s manifold activities and will introduce
the legal background. This will be done
by discussing legal regulations as well as the
application of the law. In the first aspect, the volume
will detail the Hungarian regulatory framework
that currently provides the basis for combating
hate actions. The second part of this section will
explain the lack of timely legal action typical for
these kinds of crimes and the actual use of the
existing law. When analyzing the above, we can
see that although the legal framework should be
enough to effectively combat against hate crimes,
many deficiencies are experienced in the course
of law enforcement because such regulations and
laws are rarely cited by judges in court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
In the period between May 2013 and April 2014,
the Foundation identified 57 anti-Semitic hate
actions. In the period analyzed, the number shows
a decreasing number of these incidents. Of the
events registered, 5 can be categorized as assaults,
10 as defacement of property, 4 as threats and 38 as
hate speech. Nearly two-thirds of hate actions (37
cases) took place in the capital city of Budapest.
The vast majority of the identified perpetrators
were male. As for the hate actions against persons,
the victims were mostly men as well. Two-thirds
of the registered hate actions were spontaneous
while one-third was organized. A large number of
hate actions can be traced to Jobbik, especially the
organized ones.
Our report presents some cases which have had
high media exposure with a good deal of public
interest. Through the descriptions of the cases, we
can see the reaction of various government and
semi-official agencies and NGOs to incidents of
anti-Semitism.
The Foundation’s other goal is to use legal action
to combat the propagation of anti-Semitism.
Legally regulated statements of fact facilitate the
combat against anti-Semitism. During the year
analyzed, the Foundation submitted 35 petitions
recording 37 statements of fact. Four-fifths of
the petitions were the Foundation’s attempts to
repel hate speech. A substantial number of the
cases of hate speech were Holocaust denials, with
16 complaints filed. In 25 of the cases initiated,
rulings were made within the year inspected,
most of them in favour of the other party rather
than the Foundation. However, the events clearly
indicate the importance of the fight to ban kuruc.
info and that it is legally impossible to hold
Balázs Lenhardt responsible for the flag burning.
Therefore, the Foundation decided to fight for the
elimination of the far-right portal and to achieve
the goal to enable the Unified Hungarian Israelite
Community (Egységes Magyarországi Izraelita
Hitközség, EMIH) to file complaints in cases
affecting the Jewish community as a whole. These
two goals couldn’t be accomplished in the period
reviewed but the Foundation continues to work
for the positive conclusions of these causes.
Part of the Foundation’s activity was to take
action against right-wing or far-right persons who
committed incitement against a community or
make claims of Holocaust denial before the public
at large. For instance, reports against Loránt
Hegedűs and Balázs Lenhardt also convey the
message that everybody must understand that
they may be held responsible for their actions.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal case
Anti-Semitic Hate Crimes and Incidents in Hungary: Annual Report 2014 / Antiszemita Gyűlölet-Bűncselekmények És Incidensek Magyarországon 2014: Éves Jelentés
Author(s): Ildiko, Barna
Date: 2015
Topics: Antisemitism, Antisemitism: Monitoring, Main Topic: Antisemitism
Abstract: AZ antiszemitizmus elleni küzdelem egyik
legfontosabb feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
érdekében egyrészt az Alapítvány megbízásából
a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet
2013 novemberében és 2014 novemberébendecemberében
átfogó, országos reprezentatív
felmérést végzett a magyar társadalom
zsidósághoz való viszonyáról, az antiszemitizmus
elterjedtségéről. Másrészt ennek eszköze továbbá
a folyamatos és szakmailag megalapozott közéleti
monitoring tevékenység, mivel a tényleges
információk összegyűjtése, elemzése nélkül
nem lehet valós védelmet biztosítani a közösség
számára. A monitoring eredményét az Alapítvány
havi jelentéseiben ismertettük. Jelen kötetünkben
a 2014. évre eső eredményeket foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az
antiszemita motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és
Védelem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik
Ezt két oldalról közelítjük meg: egyrészt a
szabályozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás
felől. Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
2014-ben az Alapítvány 37 antiszemita gyűlöletcselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
a regisztrált incidensek számában havi szinten
nem lehet egyértelmű tendenciát megállapítani.
Annyi azonban egyértelműen látszik, hogy
az év első felében kevesebb (összesen 7), az év
második felében pedig összességében lényegesen
több (összesen 30) ilyen cselekmény történt. A
regisztrált cselekmények közül 1 a támadás, 2 a
rongálás, 2 a fenyegetés és 32 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. Az incidensek több mint
fele (21 eset) a fővárosban, hét 100.000 lakosnál
nagyobb, négy 20.000-100.000 lakosú közepes, két
eset pedig ennél kisebb városban történt. Kettőnek
a helyszíne község volt. Egy eset beazonosítatlan
helyen történt. Az ismert elkövetők elsöprő
többségben férfiak. A személyek ellen irányuló
gyűlölet-cselekményekről elmondható, hogy
áldozataik is legnagyobb részben a férfiak közül
kerülnek ki. Az események közül 27 spontán volt,
azonban több mint felük (15 eset) valamilyen
eseményhez kötődött.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is
foglalkozunk, amelyek a vizsgált időszakban a
nyilvánosság nagy érdeklődésére tartott igényt.
Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző hivatalos és
félhivatalos szervek, civil szervezetek. 2014-
ben a német megszállás emlékműve és a Sorsok
Háza projekt kapott kiemelkedő figyelmet. Ezen
kívül monitoring tevékenységünk során feltárt,
a Jobbikhoz tartozó politikusokhoz köthető
antiszemita megnyilvánulásokat mutatjuk be
részletesen. Az országgyűlési választásokra
készülve jól érzékelhető volt a Jobbik tudatos, a
nyilvánosság felé mutatott irányváltása, amivel
egy mérsékelt párt benyomását igyekezett kelteni.
Ezt lehetett tetten érni abban is, hogy a nyilvános
politikai mezőben elhangzó nyíltan antiszemita
jobbikos megnyilvánulások visszaszorultak.
A bemutatott megnyilatkozásokból azonban
továbbra is világosan látszik a Jobbik valódi arca.
Az Alapítvány célja az is, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen. Az
antiszemita töltetű cselekmények elleni harcot a
törvényileg szabályozott tényállások segítik. Az
Alapítványnak 2014 folyamán 40 aktív ügye volt,
melyek 47 tényállást rögzítettek. Az Alapítvány
a beadványok háromnegyedével a gyűlöletbeszéd
visszaszorítására tett kísérletet. Ezek között
kiemelkedő volt a holokauszt-tagadás vagy
holokauszt relativizálás: 25 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 20 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán belül,
amelyeknek többsége nem az Alapítvány javára
határozott. Az Alapítvány továbbra is küzd azért,
hogy a közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét érintő
gyűlölet-cselekményekben.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali vagy
szélsőjobboldali kötődésű emberekkel szemben
is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az emberek
közösség elleni erőszakot, garázdaságot vagy nagy
nyilvánosság előtti holokauszttagadást követtek el.
Pörzse Sándor Esztergomban hívott verekedésbe
ellentüntetőket, Lenhardt Balázs zászlóégetési
ügye az Alkotmánybíróságon folytatódik, Orosz
Mihály Zoltán bábukat akasztott fel és izraeli
zászlót taposott meg, Ágoston Tibor pedig egy
megemlékezésen követett el holokauszttagadást.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring
tevékenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus
ellen. Havi jelentéseinkben továbbra is
folyamatosan nyomon követhető a monitoring
tevékenység során beazonosított gyűlöletcselekmények
számának alakulása, valamint a folyó
jogi ügyekben történt változásokat is ismertetjük.


ONE of the most important requirements
in the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation
of the actual prevalence of anti-Semitism.
Therefore, one of Action and Protection
Foundation’s goals is contending with the lack of
knowledge about this issue. For this reason, the
TEV Foundation commissioned a comprehensive,
nation-wide, representative survey on Hungarian
society’s attitude towards Jews and the spread of
anti-Semitism. The Medián Institute of Public
Opinion and Market Research conducted the
survey in November 2013 and NovemberDecember
2014. The foundation also conducts
permanent monitoring of the public space, since
it is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
The monitoring results were published in the
monthly reports of the Foundation. The present
volume summarizes the results of year 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic intent when
the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s many activities and will introduce the
legal background, by discussing legal regulations as
well as the application of the law. The first part of
this section will detail the Hungarian regulatory
framework that currently provides the basis for
combating hate actions. The second part of this
section will explain the lack of timely legal action
typical for these kinds of crimes and the actual use
of the existing law. When analyzing the above,
we can see that although the legal framework
should be enough to effectively combat against
hate crimes, many deficiencies are experienced
in the course of law enforcement because such
regulations and laws are rarely cited by judges in
court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
The monitoring activity of TEV Foundation
identified 37 hate crimes in 2014. No clear
tendencies can be identified on a monthly level in
the number of recorded incidents in the examined
period. There were fewer hate crimes recorded in
the first half of the year (7) than the second half
(30). The recorded events can be classified into
several categories: 1 attack, 2 vandalisms, 2 threats,
and 32 instances of hate speech. More than half
of the incidents (21 cases) happened in Budapest,
seven cases in larger cities with over 100,000
inhabitants, four cases in middle-sized cities with
20,000 to 100,000 inhabitants, and two cases in
smaller settlements. Two other cases happened
in villages. An incident occurred at unidentified
place. The vast majority of the identified offenders
are male. In cases of hate crimes directed towards
persons, the vast majority of victims are also male.
27 cases were spontaneous, while 15 cases were
connected to some event.
The report also treats some key events that were of
special interest to the larger public. The description
of the cases displays the response of various official
and semi-official authorities and NGOs. The
monument of German occupation and the Sorsok
Háza (House of Fates) project gained the most
attention in 2014. In addition, the report also
presents in detail the anti-Semitic actions that
can be connected to Jobbik politicians, revealed
in the course of the Foundation’s monitoring
activity. Jobbik has recently been trying to soften
and moderate their image for the forthcoming
parliamentary elections. With this has come a
decrease in openly anti-Semitic statements made
by Jobbik representatives to the public. However,
the actions presented in the report still show the
true face of Jobbik and many of its supporters.
The Foundation’s aim is also to taking legal steps
to combat the spread of anti-Semitism. Legally
regulated statements of fact facilitate the combat
against anti-Semitism. The Foundation had 40
active legal actions in 2014, recording 47 states
of facts. Through three quarters of the reports,
the Foundation attempted to fight hate speech.
Among these, Holocaust denial or relativization
emerged as most important. There were 25
complaints filed for hate speech. In the analyzed
year, a decision was reached in 20 cases started in
previous years, most of which were not in favour
of the Foundation. The Foundation continues to
fight for the Unitary Jewish Religious Community
of Hungary (EMIH), initiator and founder of
TEV Foundation, and one of the prominent
representatives of the community, to have the
right to report hate crimes involving the entire
Jewish community.
The Foundation has also taken legal action
against people of right- or far-right orientation.
These people committed violent acts against the
community, vandalism, or public denial of the
Holocaust. In Esztergom, Sándor Pörzse invited
protesters to fight, Balázs Lenhardt’s flag-burning
case went to the Constitutional Court, and
Mihály Zoltán Orosz hanged puppets and trod on
the flag of Israel. Tibor Ágoston publicly denied
the Holocaust at a commemoration.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal cases.
Identity à la Carte: Research on Jewish identities, participation and affiliation in five Eastern European countries
Author(s): Kovács, András; Ildiko, Barna; DellaPergola, Sergio; Kosmin, Barry
Date: 2011
Topics: Affiliation and Belonging, Antisemitism, Intermarriage, Israel Attachment, Surveys, Jewish Identity, Religious Observance and Practice, Main Topic: Identity and Community
Abstract:

This report describes the process and results of a research study on Jewish identity and community participation in Central and Eastern Europe. In particular, it identifies trends among Jewish adults in Bulgaria, Hungary, Latvia, Poland, Romania. This two-year and wide-reaching study, examined views on religious observance, Jewish identity, anti-Semitism, Israel, Jewish knowledge, and organizational affiliation among 1,270 Jews, ages 18-60.