Abstract: Staatsexamen am Feiertag? Arbeiten statt Neujahrsfest? Immer wieder kommt es im Alltag von Jüdinnen und Juden in Deutschland zu Konflikten zwischen religiösem Leben und weltlichen Ansprüchen und staatlichen Regelungen. Jüdische Studierende berichten davon, dass sie oft zwischen einem zügigen Studienabschluss und ihrem Glauben wählen müssen, da Prüfungstermine auf Samstag, also Schabbat, oder auf hohe jüdische Feiertage gelegt werden – ganz ohne Ersatztermine. Auch in der Arbeitswelt besteht oft kein Verständnis gegenüber der Befolgung der halachischen Arbeitsruhegebote. Alternative Prüfungstermine und Freistellungen von der Arbeit oder vom Schulunterricht für die Religionsausübung zu verweigern, verletzt aber die Religionsfreiheit und stellt eine unzulässige Benachteiligung dar.
Mit diesem Buch wird die Bedeutung der jüdischen Feiertage beleuchtet und gezeigt, wie der Gesetzgeber handeln müsste, soll die Religionsfreiheit von Jüdinnen und Juden in unserer Rechtsordnung den verfassungsrechtlich gebotenen Respekt erfahren.
Mit Beiträgen von Zsolt Balla, Daniel Fabian, Christian Gehring, Eric Haußmann, Susanna Kahlefeld, Rainer Kampling, Dorothea Marx, Sarah Serebrinski, Anna Staroselski, Heinrich de Wall
Herausgegeben vom Tikvah Institut und Volker Beck
Mit einem Vorwort von Volker Beck
Mit Grußworten von Patricia Ehret und Shila Erlbaum
Abstract: Objectives
We investigated possible COVID-19 epidemic clusters and their common sources of exposure that led to a sudden increase in the incidence of COVID-19 in the Jewish community of Marseille between March 15 and March 20, 2020.
Methods
All data were generated as part of routine work at Marseille university hospitals. Biological diagnoses were made by RT-PCR testing. A telephone survey of families in which a laboratory confirmed case was diagnosed was conducted to determine possible exposure events.
Results
As of March 30, 2020, 63 patients were linked to 6 epidemic clusters. The 6 clusters were linked to religious and social activities: a ski trip, organized meals for the Purim Jewish celebration in community and family settings on March 10, a religious service and a charity gala. Notably, 40% of the patients were infected by index patients during the presymptomatic period, which was 2.5 days before symptom onset. When considering household members, all 12 patients who tested negative and who did not develop any relevant clinical symptoms compatible with COVID-19 were 1–16 years of age. The clinical attack rate (symptoms compatible with COVID-19, and biologically confirmed by PCR) in adults was 85% compared to 26% in children.
Conclusions
Family and community gatherings for the Purim Jewish celebration probably accelerated the spread of COVID-19 in the Marseille Jewish community, leading to multiple epidemic clusters. This investigation of family clusters suggested that all close contacts of patients with confirmed COVID-19 who were not infected were children.
Abstract: Kniha sa zaoberá židovskou komunitou v období po novembri 1989. Úvodné časti (Úvod, Výskum, Literatúra) majú informatívny charakter. Ťažisko knihy tvoria tri kapitoly. Prvá z nich, nazvaná Komunita, sumarizuje vznik Ústredného zväzu Židovských náboženských obcí a jeho vzťahy s náboženskými obcami. Priestor dostala aj charakteristika základných pojomov, súčasné aktivity a dve dôležité inštitúcie židovskej komunity: Dokumentačné stredisko holokaustu a Židovské komunitné múzeum, ktoré pôsobí v priestoroch bratislavskej synagógy.
Druhá kapitola si všíma dva historické sviatky (Pesach a Chanuka), ktoré porovnáva s prejavmi pripomienok holokaustu. Autor analyzuje spoločné a rozdielne znaky, premeny v čase, ale hlavne význam, aký majú tieto príležitosti pre súčasníkov.
V kapitole Symboly autor analyzuje a prepája zdanlivo nesúvisiace fenomény, ako sú synagóga, kaviareň, židovský humor či memoriál Chatama Sofera.
Záver monografie ukazuje, že pre zložité súčasné procesy sú charakteristické tri zdanlivo jednoduché pojmy: zjednodušovanie, individualizácia a najmä selektívny prístup k tradičným religióznym a sviatočným javom. V praxi to znamená prechod od kolektívnej realizácie aktivít k individuálnym prejavom, od verejného k súkromnému a v konečnom dôsledku od komplexného k selektívnemu. Predovšetkým faktor selektívnosti sa javí ako určujúci pri analýze súčasného stavu a úvahách o možných trendoch budúcnosti.
Abstract: The first wave of the new coronavirus pandemic swept through Slovakia between March 1 and May 31, 2020. During this relatively short period, four important Jewish holidays took place: Purim, Pesach, Lag BaOmer, and Shavuot. When the news of the pandemic initially broke, a large part of Slovak society viewed COVID-19 as a remote, and therefore, not entirely dangerous, threat. This attitude shifted on March 6, , when the first case of the disease was confirmed in the country. On March 9, the authorities reacted by introducing the first set of public health measures, which the Jewish Religious Community immediately relayed to its members. The policy adopted by the JRC leadership was faced with a serious religious challenge. In these conditions, the observance of holidays required a degree of improvisation. Bar a few extraordinary examples, it was impossible to fulfill all of the traditionally required customs. Factors of selectiveness, streamlining, and individualization therefore had an even greater impact than usual. Involuntary isolation brought out the importance of family ties, as well as the need for solidarity.
Abstract: La chute de l’Empire soviétique et l’indépendance de la Lettonie à la fin des années 1980 ont entraîné de nombreux changements politiques à l’intérieur de ce pays qui, dans une large mesure, ont concerné la communauté juive. Cette période a été marquée par une émigration massive des Juifs, en particulier en Israël et aux États-Unis, ainsi que par l’émergence d’une vie communautaire, interdite à l’époque soviétique. L’étude s’efforce de répondre à la question de la transformation de l’auto-identification chez les Juifs lettons postsoviétiques dans de nouvelles sociétés, à savoir la Lettonie indépendante, l’État d’Israël et les États-Unis avec, comme principal indicateur, les fêtes et les célébrations religieuses et civiles, traditionnelles ou adoptées par cette population après l’effondrement de l’URSS.
Abstract: E tanulmány kérdése az, hogy vajon miként beszélhetünk élő zsidó kultúráról ma, miként beszélhetünk zsidó kulturális kollektív identitásról Budapesten, illetve milyen elméleti, módszertani lehetőségek kínálkoznak a zsidó identitás körüljárására.
Az ekként megfogalmazott kérdés a továbbiakban a következőképpen szervezi e dolgozat gondolatmenetét:
I. A hagyomány szövegeihez való viszonyulás, mint hermeneutikai probléma (az önértelmezés és az emlékezés fogalmai szerint).
II. A hagyomány tudásának jelentősége a zsidó kollektív identitásban
a). A zsoltárokra és b.) Istennevekre vonatkozó tudás szerepe a zsidó kollektív identitásképzés kulturális emlékezetében.
III. Zsoltárszövegek elemzése az egyiptomi kivonulás-történet intertextusa tekintetében
A zsidó szövegértelmezés hermeneutikája, mint kulturális emlékezési stratégia.
A zsoltárszövegekben lévő jahvikus történetek, mint a szervezett kulturális emlékezet alakzatai.[1]
a) A zsoltárok keletkezéstörténetének emlékezete.
b). A kivonulás emlékezési alakzata a zsoltárban (Isten neve, mint Izrael uralkodója, királya, szövetségese).
c). Az elkülönülés, tisztaságkultusz és névtabu, mint védekezés a bálványimádókkal szemben (Isten nevének és népének szentsége).
d). Az emlékezés követelménye a zsoltárokban.[2]
IV. A Tarot tana, Isten nevének mágikus, "paraliturgikus" gyakorlatának tudománya.[3]
V. A budapesti diaszpórában élő zsidóság jahvikus történeteinek és ön-identifikáló vallomásainak értelmezése az egyiptomi kivonulás-történet mozzanatai alapján
a). A kutatás hermeneutikai szituációja (a mai élő zsidó kultúra, mint egy "másik" kultúra megértésproblémája).
b). Mit jelentenek a jahvikus történetek?
c). Hogyan értelmezhetőek a mai jahvikus történetek?
1. A kivonulás emlékezési alakzata (a saját országon kívül kapott törvények megtartása a diaszpórában).
2. Elkülönülés, tisztaságkultusz, megszentelés (pótnév, névtabu, tisztító-, gyógyító-eljárások és más Istennév gyakorlatok a megszentelés jegyében).
3. Az emlékezés követelménye (a zsidóságba visszatanulók, visszatérők).
VI. Szédereste a budapesti Bethlen téri zsinagógában (esettanulmány)
1. Problémafelvetés, módszerek
2. Az egyiptomi kivonulásra való emlékezés a mai gáluti peszáchkor
3. Peszáchi előkészületek
a). A kikóseroltatás
b). A kikóseroltatás skálája
c). A chóméc felkutatásának szertartása
d). Az elsőszülöttek böjtje
4. Szédereste a zsinagógában
a). A Széder jelentése és micvái
b). A Szédertál
c). A közönséges macesz és a maca smura
d). "Beszéld el fiadnak". A tradíció átadásának micvája Szédereste
e). A négy kérdés (Má nistáná)
f). Az áfikomán
g). A külső kör viszonya a tradícióhoz
5. Pészách második napja: Szédereste otthon
6. Konklúzióként: a mai zsidó identitás és a mai élő zsidó kultúra éppen ilyensége.
VII. Az emlékezés alkalma: a Sábesz
1. A Szombat, mint a teremtésre és az egyiptomi kivonulásra való emlékezés alkalma
2. Beszélgetés a Szombatról (a beszélgetőpartnerek bemutatása)
3. Nem minden szombat Sábesz? (nem mindenki tart minden szombatot)
4. A szombat bejövetele (készülődés, gyertyagyújtás)
5. Ortodox és neológ péntek esti Kiddustartás otthon
6. Kiddus a neológ zsinagógában
7. Kiddus az ortodox étteremben
8. A szombati pihenés (a munkatilalom)
9. Az idő másféle megtapasztalása elválasztja a kultúrákat
10. A Szombat van az emberért, vagy az ember szombatért?[4]
11. A szombat megszegése, vagy a törvény felfüggesztése
12. Kitérő: "a neológok nem tartanak igazi sábeszt (egy ortodox véleménye a neológok vallási viselkedéséről)
13. A Holocaust-élmény kiút a tradícióból
14. Szombati micve
15. A Hávdálá
16. Konklúziók: a szombattartás különbözősége a tradícióra való különféle emlékezésmód szerint.
VIII. Konklúziók. E tanulmány célja: lépésről lépésre megismerkedni egy másik kultúra néhány jelenségével. Az első fejezetek célja éppen ez: beletanulni abba a kulturális tradícióba, amely "más" számomra, majd megérteni és megértetni az olvasóval a maga történeti kontextusában ennek sajátosságait, jelenlegi élő működését.
A tanulmány végére remélhetőleg körvonalazódik az, hogy miként rendelkeznek identitásképző erővel a jahvikus történetek emlékezési alakzatai a mai élő zsidó kultúrában.
