Abstract: Mindennapi életünk milliárdnyi eseménye alussza Csipkerózsika álmát lelkünk mélyrétegeiben, mindaddig, amíg valamilyen 'sorsesemény' felszínre nem hozza azokat, és ezzel mintegy átstrukturálja életünk megszokott szerkezetét. Ezek az események a maguk idejében nem alkottak jelent vagy jövőt meghatározó élményt. Ahogy a szerzők ezt megfogalmazzák: 'Ez a múlt tehát olyan múlt, amely soha nem volt jelen'. A rendszerváltozás olyan 'sorseseménynek' számít, amely képes volt átstrukturálni a múltat, az egykor jelentésnélküliként megélt események a megváltozott jelenben új struktúrába szerveződtek, ettől jelentésük megváltozott, jelent formáló, jövőt meghatározó jelentést kaptak, ahogy a szerzők ezt - talán túl tömören fogalmazva - írják: 'a sorsesemény olyan jelenre utal, amely soha nem volt jövő. Értelmezésünkben e soha-nem-volt-jövő jelenből tekintünk vissza e soha-nem-volt-jelen múltra, s előre a soha-nem-lesz-jelen, illetve soha-nem-lesz-múlt jövőre'. A magyarországi zsidó identitást, illetve annak a rendszerváltozás utáni változását, 'átstrukturálódását' vizsgálta Kovács Éva és Vajda Júlia. Két csoport körében végezték - az erre a célra kidolgozott interjú-készítési módszerrel, a 'narratív interjús technika' alkalmazásával - vizsgálataikat a kilencvenes évek elején alakult zsidó iskolákba beíratott gyermekekkel és szüleikkel - akik részben vallásos, részben vallásukat már elhagyott zsidók, de ugyanúgy van közöttük katolikus, vagy éppen vegyes felekezetű család is. A lefolytatott beszélgetések szociológiai, szociálpszichológiai elemzése a választások indítékait, az identitás hátterét tárják fel.
Abstract: A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben sokféleképpen tették fel és válaszolták meg ezt a kérdést. Papp Richárd kulturális antropológus a budapesti Bethlen téri zsinagóga közösségének bemutatásával igyekszik rávilágítani e kérdés összetettségére. A szerző a Bethlen téri zsinagóga életének megismerésével a magyarországi zsidó kultúra sajátos keresztmetszetét világítja meg. Ebben a közösségben a mai magyar zsidó társadalom szinte minden jellemző rétege, a legkülönfélébb identitású, a tradíciót másképp gondoló-követő tagja megtalálható. Ezt a közösséget vizsgálva a zsidó kultúra olyan egyedi olvasatait ismerhetjük meg, mint a vallási vezető szerepe a közösség életében, az egymásra következő nemzedékek eltérő világa. És a zsidóság látása, a hagyomány átadásának fokozatai és a nők rituális szerepköreinek változásai, valamint a zsidó idő- és térszerkezet struktúrái. Az etnikai konfliktusok, sztereotípiák, gyűlöletek (különösen itt Közép-Kelet-Európában) elsősorban abból fakadnak, hogy semmit sem tudunk a velünk együtt élőkről. Tudatlanságunkból fakadóan pedig nem rendelkezünk olyan szókészlettel, tudással, amely bármely szélsőséges politikai szélirány frázisait megcáfolhatná. A könyv feladata, hogy ebbe a sötétségbe fénysugarat bocsásson.
