Search results

Your search found 3 items
Sort: Relevance | Topics | Title | Author | Publication Year
Home  / Search Results
Date: 2004
Abstract: E tanulmány kérdése az, hogy vajon miként beszélhetünk élő zsidó kultúráról ma, miként beszélhetünk zsidó kulturális kollektív identitásról Budapesten, illetve milyen elméleti, módszertani lehetőségek kínálkoznak a zsidó identitás körüljárására.

Az ekként megfogalmazott kérdés a továbbiakban a következőképpen szervezi e dolgozat gondolatmenetét:

I. A hagyomány szövegeihez való viszonyulás, mint hermeneutikai probléma (az önértelmezés és az emlékezés fogalmai szerint).

II. A hagyomány tudásának jelentősége a zsidó kollektív identitásban

a). A zsoltárokra és b.) Istennevekre vonatkozó tudás szerepe a zsidó kollektív identitásképzés kulturális emlékezetében.

III. Zsoltárszövegek elemzése az egyiptomi kivonulás-történet intertextusa tekintetében

A zsidó szövegértelmezés hermeneutikája, mint kulturális emlékezési stratégia.

A zsoltárszövegekben lévő jahvikus történetek, mint a szervezett kulturális emlékezet alakzatai.[1]

a) A zsoltárok keletkezéstörténetének emlékezete.

b). A kivonulás emlékezési alakzata a zsoltárban (Isten neve, mint Izrael uralkodója, királya, szövetségese).

c). Az elkülönülés, tisztaságkultusz és névtabu, mint védekezés a bálványimádókkal szemben (Isten nevének és népének szentsége).

d). Az emlékezés követelménye a zsoltárokban.[2]

IV. A Tarot tana, Isten nevének mágikus, "paraliturgikus" gyakorlatának tudománya.[3]

V. A budapesti diaszpórában élő zsidóság jahvikus történeteinek és ön-identifikáló vallomásainak értelmezése az egyiptomi kivonulás-történet mozzanatai alapján

a). A kutatás hermeneutikai szituációja (a mai élő zsidó kultúra, mint egy "másik" kultúra megértésproblémája).

b). Mit jelentenek a jahvikus történetek?

c). Hogyan értelmezhetőek a mai jahvikus történetek?

1. A kivonulás emlékezési alakzata (a saját országon kívül kapott törvények megtartása a diaszpórában).

2. Elkülönülés, tisztaságkultusz, megszentelés (pótnév, névtabu, tisztító-, gyógyító-eljárások és más Istennév gyakorlatok a megszentelés jegyében).

3. Az emlékezés követelménye (a zsidóságba visszatanulók, visszatérők).

VI. Szédereste a budapesti Bethlen téri zsinagógában (esettanulmány)

1. Problémafelvetés, módszerek

2. Az egyiptomi kivonulásra való emlékezés a mai gáluti peszáchkor

3. Peszáchi előkészületek

a). A kikóseroltatás

b). A kikóseroltatás skálája

c). A chóméc felkutatásának szertartása

d). Az elsőszülöttek böjtje

4. Szédereste a zsinagógában

a). A Széder jelentése és micvái

b). A Szédertál

c). A közönséges macesz és a maca smura

d). "Beszéld el fiadnak". A tradíció átadásának micvája Szédereste

e). A négy kérdés (Má nistáná)

f). Az áfikomán

g). A külső kör viszonya a tradícióhoz

5. Pészách második napja: Szédereste otthon

6. Konklúzióként: a mai zsidó identitás és a mai élő zsidó kultúra éppen ilyensége.

VII. Az emlékezés alkalma: a Sábesz

1. A Szombat, mint a teremtésre és az egyiptomi kivonulásra való emlékezés alkalma

2. Beszélgetés a Szombatról (a beszélgetőpartnerek bemutatása)

3. Nem minden szombat Sábesz? (nem mindenki tart minden szombatot)

4. A szombat bejövetele (készülődés, gyertyagyújtás)

5. Ortodox és neológ péntek esti Kiddustartás otthon

6. Kiddus a neológ zsinagógában

7. Kiddus az ortodox étteremben

8. A szombati pihenés (a munkatilalom)

9. Az idő másféle megtapasztalása elválasztja a kultúrákat

10. A Szombat van az emberért, vagy az ember szombatért?[4]

11. A szombat megszegése, vagy a törvény felfüggesztése

12. Kitérő: "a neológok nem tartanak igazi sábeszt (egy ortodox véleménye a neológok vallási viselkedéséről)

13. A Holocaust-élmény kiút a tradícióból

14. Szombati micve

15. A Hávdálá

16. Konklúziók: a szombattartás különbözősége a tradícióra való különféle emlékezésmód szerint.

VIII. Konklúziók. E tanulmány célja: lépésről lépésre megismerkedni egy másik kultúra néhány jelenségével. Az első fejezetek célja éppen ez: beletanulni abba a kulturális tradícióba, amely "más" számomra, majd megérteni és megértetni az olvasóval a maga történeti kontextusában ennek sajátosságait, jelenlegi élő működését.

A tanulmány végére remélhetőleg körvonalazódik az, hogy miként rendelkeznek identitásképző erővel a jahvikus történetek emlékezési alakzatai a mai élő zsidó kultúrában.
Author(s): Meir, Ephraim
Date: 2005
Abstract: History - Das Freie Jüdische Lehrhaus in Frankfurt was an institution created by the well-known German-Jewish philosopher Franz Rosenzweig (1929-1886) in order to bring cultivated, but assimilated German Jews from the periphery of Jewish life to the center of it, without losing contact with general culture. In the Lehrhaus, the dialogical method was used, not in order to form Jewish professionals, but in order to bring Jews in contact with their own sources and to build and enrich Jewish persons.

The concept of Rosenzweig's Lehrhaus in Frankfurt constitutes a model of learning that could inspire us to counter assimilation in Germany today. Many Jews in Germany are alienated from the Jewish sources, Bible, Talmud, Midrash, Kabbalah or Jewish philosophy. They are not frequenting synagogues. They prefer the general calendar and do not follow the cycle of Sabbaths, Jewish holidays and fast days. They do not observe the laws of kashrut and the atmosphere in their homes is not particularly Jewish. Given this situation, it is only a matter of time before they completely disappear in general society, unless something is done.

Project - The project aims at avoiding assimilation and bringing Jews in contact with their Jewish culture by the creation of a center of Jewish learning that is not a yeshiva, where a specific conduct is required, nor an academic institution that approaches Jewish matters in a purely scientific way. The new Lehrhaus does not oppose scientific learning nor does it require a particular way of living. It only requires a minimal will to Judaism. The broad spectrum of Jews will be welcome in the Lehrhaus: secular Jews, religious ones, liberal and orthodox, Jews from Germany and new immigrants from ex-USSR, men and women. All persons with lively interest in Judaism could be candidates for learning in the Lehrhaus. The program of the Lehrhaus will be oriented towards the participants with their specific human and Jewish interests. The staff of the Lehrhaus will be recruited from amongst the Jews in Germany. They do not have to be professionals, but to be ready to teach Jewish matters and to bring with them an enthusiasm that is able to urge the participants to be linked to the hidden spark in their souls.

Snowball effect - Once the project proves to be successful in Kassel, other Lehrhäuser could be opened, say, in Frankfurt or Berlin,. This could eventually lead to a new German Jewish Renaissance, in the spirit envisaged by Rosenzweig himself in the 1920’s.