Abstract: A magyar lakosság több, mint egyharmada vall antiszemita előítéleteket – ez az egyik megállapítása annak a tanulmánynak, amit a mai napon mutatott be a nyilvánosságnak Tett és Védelem Alapítvány központjában. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvéleménykutató Intézet készített átfogó felmérést az antiszemita előítéletek mértékéről, a zsidósággal kapcsolatos beállítódás jellemzőiről, valamint a zsidó szervezetek aktív közéleti szerepvállalásának megítéléséről.
Az 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás főbb megállapításai:
• Az elmúlt időszakban kis mértékben nőtt az antiszemita előítéleteket vallók aránya,
• A magyar közvéleményt csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidó közélet kérdései.
• A Jobbik szavazói az átlagnál jóval nagyobb arányban vallanak zsidóellenes nézeteket,
• Szintén növeli a zsidóellenesség valószínűségét a nacionalista, rendpárti, tekintélyelvű társadalmi attitűd, és a másság különböző formáinak (homoszexualitás, kábítószer-fogyasztás, bevándorlás) elutasítása.
• A vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a magyar felelősség kérdéséről éppúgy megoszlanak a vélemények, mint arról, hogy a jelenlegi közbeszédben napirenden kell-e tartani a kérdést. A nyílt holokauszt-tagadó és -relativizáló kijelentések támogatottsága a 2006-os 6-8 százalékról 2014-re fokozatosan 12-15 százalékra emelkedett.
• A magyar lakosság véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. A válaszadók 52 százaléka nem támogatja a Szabadság téri emlékmű felépítését, 34 százalék igen.
• A kormány és a zsidó közösségek közötti párbeszédről megoszlanak a vélemények, abban is, hogy a kormánynak mikor kellene kikérni a zsidó szervezetek véleményét, és abban is, hogy a zsidó szervezeteknek milyen esetekben kellene nyilvános állásfoglalást tenniük.
Abstract: A Tett és Védelem Alapítvány célja az antiszemitizmus és a magyar-zsidó együttélés konfliktusainak monitorozása, a problémák kezelése, a szóbeli és tettleges agresszió áldozatainak jogszerű védelme. Az alapítvány stratégiáját az antiszemitizmussal kapcsolatos valós társadalmi attitűdök ismeretében kívánja megfogalmazni, melynek első kutatási területe a zsidó-magyar együttéléssel, antiszemitizmussal, kölcsönös előítéletekkel, tabukkal kapcsolatos attitűdök feltárása a magyar lakosság reprezentatív mintáján.
Az antiszemitizmusról rengeteg szó esik, nagy a félelem, de a fogalom pontos jelentése, tartalma és kiterjedése beszélőtől és beszédhelyzettől függően elasztikusan változik. Tett és Védelem Alapítvány kezdeményezésére Kovács András szociológus szakmai irányítása mellett 2013-ban megvalósult felméréssel a társadalomban tapasztalható antiszemita érzületeket mérte egy 1200 fős mintán alapuló adatfelvétellel, amit a tervek szerint évente két alkalommal megismétlődik.
Abstract: La Fondazione Centro di Documentazione Ebraica Contemporanea e Ipsos hanno realizzato un’indagine volta ad indagare quali siano oggi le opinioni ed i sentimenti degli Italiani nei confronti degli ebrei: apertura/chiusura, possibili stereotipi diffusi, fino ad arrivare al misurare la presenza o meno di un vero e proprio antisemitismo.
L’indagine si inserisce all’interno di un quadro conoscitivo da parte dell’Osservatorio antisemitismo del CDEC già molto articolato, approfondito e ricco di indagini passate sia di natura qualitativa che quantitativa, sebbene – soprattutto quelle quantitative – siano un po’ datate nel tempo.
L’obiettivo di CDEC è stato dunque quello di disporre di un’indagine di scenario aggiornata, caratterizzata da una solida metodologia di rilevazione e che possa diventare un punto di partenza anche per monitoraggi periodici che vadano a costruire una sorta di «barometro dell’intolleranza».
Affrontare un tema come quello delle opinioni nei confronti di gruppi etnici o religiosi specifici, espone ai rischi della cosiddetta desiderabilità sociale, cioè al fatto che gli intervistati più difficilmente esprimono direttamente posizioni critiche o negative su temi come questo. In sostanza, sapendo che le proprie opinioni possono essere oggetto di riprovazione sociale, si tende a non esprimerle se non addirittura a mascherarle.
E’ apparso opportuno quindi far precedere il set di domande dedicate al tema specifico, da alcune domande utili a classificare gli intervistati in termini di apertura più generale nei confronti del mondo e verso «l’altro» e il «diverso», già sperimentate e validate da Ipsos in altre indagini su temi analoghi con un approfondimento sul tema dell’immigrazione: al netto dei rischi terroristici, respingimento o accoglienza? Gli immigrati sono un problema per il nostro stile di vita?
Abstract: En 2004, dans son Rapport sur la lutte contre le racisme et l’antisémitisme, Jean-Christophe Rufin notait une diminution du rôle de l’extrême droite dans la responsabilité des violences antisémites et, en revanche, une augmentation de celui d’une frange de la jeunesse issue de l’immigration.
Aujourd’hui, est-ce vérifié ? Pour le savoir, la Fondation pour l’innovation politique a lancé un travail inédit comprenant deux enquêtes d’opinion réalisées par l’Ifop : l’une, administrée online, porte sur un échantillon de 1005 personnes représentatif des Français âgés de 16 ans et plus ; l’autre, administrée en face-à- face, porte sur un échantillon de 575 personnes déclarant être nées dans une famille de religion musulmane, françaises ou non, vivant en France, âgées de 16 ans et plus.
Les principaux résultats commentés de cette enquête sont présentés dans ce document L’antisémitisme dans l’opinion publique française. Nouveaux éclairages.
Abstract: This study takes an in-depth look at attitudes towards Jews and Israel among the population of Great Britain, both across society as a whole, and in key subgroups within the population, notably the far-left, the far-right, Christians and Muslims.
It introduces the concept of the ‘elastic view’ of antisemitism, arguing that as antisemitism is an attitude, it exists at different scales and levels of intensity. Thus no single figure can capture the level of antisemitism in society, and all figures need to be carefully explained and understood.
It finds that only a small proportion of British adults can be categorised as ‘hard-core’ antisemites – approximately 2% – yet antisemitic ideas can be found at varying degrees of intensity across 30% of British society. Whilst this categorically does not mean that 30% of the British population is antisemitic, it does demonstrate the outer boundary of the extent to which antisemitic ideas live and breathe in British society. As such, it goes some way towards explaining why British Jews appear to be so concerned about antisemitism, as the likelihood of them encountering an antisemitic idea is much higher than that suggested by simple measures of antisemitic individuals. In this way, the research draws an important distinction between ‘counting antisemites’ and ‘measuring antisemitism’ – the counts for each are very different from one another, and have important implications for how one tackles antisemitism going forward.
The research finds that levels of anti-Israelism are considerably higher than levels of anti-Jewish feeling, and that the two attitudes exist both independently of one another and separately. However, the research also demonstrates that the greater the intensity of anti-Israel attitude, the more likely it is to be accompanied by antisemitic attitudes as well.
Looking at subgroups within the population, the report finds that levels of antisemitism and anti-Israelism among Christians are no different from those found across society as a whole, but among Muslims they are considerably higher on both counts. On the political spectrum, levels of antisemitism are found to be highest among the far-right, and levels of anti-Israelism are heightened across all parts of the left-wing, but particularly on the far-left. In all cases, the higher the level of anti-Israelism, the more likely it is to be accompanied by antisemitism. Yet, importantly, most of the antisemitism found in British society exists outside of these three groups – the far-left, far-right and Muslims; even at its most heightened levels of intensity, only about 15% of it can be accounted for by them.
Abstract: This essay explores two “real imaginary” worlds in Europe -- the “virtually Jewish” and the “imaginary wild west.” The author describes some of the ways that European non-Jews adopt, enact and transform elements of Jewish culture, using Jewish culture at times to create, mold, or find, their own identities. She also describes a surprising and remarkably multi-faceted Far West subculture in Europe that, stoked, marketed and even created by popular culture, forms a connected collection of “Wild Western spaces.” There are major differences between the “virtually Jewish” phenomenon and the “virtually western” European response to the American Frontier saga. One has to do with a real, traumatic issue: coming to terms with the Holocaust and its legacy of guilt and loss. The other is the embrace and elaboration of a collective fantasy and its translation into personal experience. But in certain ways they can be viewed as analogous phenomena. Both have to do with identity, and the ways in which people use other cultures to shape their own identities. In addition, in both “virtually Jewish” and “imaginary western” realms, the issue of “authenticity” is involved, as well as the distinction between creative cultural appropriation and mere imitation. Both entail the creation of “new authenticities” -- things, places and experiences that in themselves are real, with all the trappings of reality, but that are quite different from the “realities” on which they are modeled or that they are attempting to evoke. The process has led to the formation of models, stereotypes, modes of behavior and even traditions.
Abstract: This paper is devoted to the preservation and transformation of historical memory about the Jewish population of Galicia among Ukrainians and explores how memory about Jews functions in the town of Burshtyn, although Jews have not lived there for over seventy years. The study is based on 20 in-depth interviews that were conducted in 2009-2010. The subjects, ethnic Ukrainians born before World War II, were eyewitnesses of the Jewish life that once flourished in the town. The interviews targeted three major themes: (1) life stories of Jewish families, (2) religious life, (3) Jewish calendar rites and rites of passage.
Today, Burshtyn is one of two towns in Galicia, where memories about the Jewish population are still preserved albeit in a fragmented form. Pierre Nora coined the term «un lieu de mémoire», a place of memory. The “Jewish local text” in Burshtyn is a case in point. The source of memories is symbolic spaces in the townscape – the cemetery and the synagogues. The “text about Jews” has survived only among those people, who lived in the town before the war and among their descendents and, what is particularly significant, only in the old part of the town, where Jews had lived. The case of Burshtyn enables us to observe a transformation of a polyethnic town into a monoethnic one at the level of “local memory.” Notably, the transmission “vehicle” of information about Jewish life is town toponymics: the informants describe some places as “Jewish”.
