Abstract: A magyar lakosság több, mint egyharmada vall antiszemita előítéleteket – ez az egyik megállapítása annak a tanulmánynak, amit a mai napon mutatott be a nyilvánosságnak Tett és Védelem Alapítvány központjában. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvéleménykutató Intézet készített átfogó felmérést az antiszemita előítéletek mértékéről, a zsidósággal kapcsolatos beállítódás jellemzőiről, valamint a zsidó szervezetek aktív közéleti szerepvállalásának megítéléséről.
Az 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás főbb megállapításai:
• Az elmúlt időszakban kis mértékben nőtt az antiszemita előítéleteket vallók aránya,
• A magyar közvéleményt csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidó közélet kérdései.
• A Jobbik szavazói az átlagnál jóval nagyobb arányban vallanak zsidóellenes nézeteket,
• Szintén növeli a zsidóellenesség valószínűségét a nacionalista, rendpárti, tekintélyelvű társadalmi attitűd, és a másság különböző formáinak (homoszexualitás, kábítószer-fogyasztás, bevándorlás) elutasítása.
• A vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a magyar felelősség kérdéséről éppúgy megoszlanak a vélemények, mint arról, hogy a jelenlegi közbeszédben napirenden kell-e tartani a kérdést. A nyílt holokauszt-tagadó és -relativizáló kijelentések támogatottsága a 2006-os 6-8 százalékról 2014-re fokozatosan 12-15 százalékra emelkedett.
• A magyar lakosság véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. A válaszadók 52 százaléka nem támogatja a Szabadság téri emlékmű felépítését, 34 százalék igen.
• A kormány és a zsidó közösségek közötti párbeszédről megoszlanak a vélemények, abban is, hogy a kormánynak mikor kellene kikérni a zsidó szervezetek véleményét, és abban is, hogy a zsidó szervezeteknek milyen esetekben kellene nyilvános állásfoglalást tenniük.
