Abstract: A magyar lakosság több, mint egyharmada vall antiszemita előítéleteket – ez az egyik megállapítása annak a tanulmánynak, amit a mai napon mutatott be a nyilvánosságnak Tett és Védelem Alapítvány központjában. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvéleménykutató Intézet készített átfogó felmérést az antiszemita előítéletek mértékéről, a zsidósággal kapcsolatos beállítódás jellemzőiről, valamint a zsidó szervezetek aktív közéleti szerepvállalásának megítéléséről.
Az 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás főbb megállapításai:
• Az elmúlt időszakban kis mértékben nőtt az antiszemita előítéleteket vallók aránya,
• A magyar közvéleményt csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidó közélet kérdései.
• A Jobbik szavazói az átlagnál jóval nagyobb arányban vallanak zsidóellenes nézeteket,
• Szintén növeli a zsidóellenesség valószínűségét a nacionalista, rendpárti, tekintélyelvű társadalmi attitűd, és a másság különböző formáinak (homoszexualitás, kábítószer-fogyasztás, bevándorlás) elutasítása.
• A vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a magyar felelősség kérdéséről éppúgy megoszlanak a vélemények, mint arról, hogy a jelenlegi közbeszédben napirenden kell-e tartani a kérdést. A nyílt holokauszt-tagadó és -relativizáló kijelentések támogatottsága a 2006-os 6-8 százalékról 2014-re fokozatosan 12-15 százalékra emelkedett.
• A magyar lakosság véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. A válaszadók 52 százaléka nem támogatja a Szabadság téri emlékmű felépítését, 34 százalék igen.
• A kormány és a zsidó közösségek közötti párbeszédről megoszlanak a vélemények, abban is, hogy a kormánynak mikor kellene kikérni a zsidó szervezetek véleményét, és abban is, hogy a zsidó szervezeteknek milyen esetekben kellene nyilvános állásfoglalást tenniük.
Abstract: Az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb feltétele a zsidóellenesség okainak pontos ismerete és az antiszemitizmus
valódi elterjedtségének vizsgálata. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) fő célja ezért a kérdést övező ismerethiány felszámolá-
sa. A TEV egyfelől havi rendszerességgel,szakmailag megalapozott módon fgyeli a magyar közéleti eseményeket és a sajtót, és
ezek alapján kimutatja az antiszemita megnyilvánulásokat és cselekedeteket. A rendszeres havi monitoringtevékenységgel összegyűjtött információk elemzése nélkül nem lehet valós védelmet biztosítani a közösség számára. Ebben az éves jelentésben a 2016 évi havi monitoringtevékenység eredményeit foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az antiszemita gyűlölet-bűncselekményekkel, illetve a gyűlölet motiválta
incidensekkel. A jelentésben ezt a kettőt összefoglalóan gyűlöletcselekményeknek nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az antiszemita motiváció. Az egyes kategóriák részletes meghatározása a módszertan fejezetben található.
Az események regisztrálásán kívül fontos azok különböző jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések adatait összegezve éves
jelentésünkben az eseteket incidenstípusokaz incidensek áldozatai és elkövetői, és a szervezettség szintje szerint elemeztük. 2016 -
ban az Alapítvány 48 antiszemita gyűlöletcselekményt azonosított: az esetszám csökkent a 2015. éves (52) monitoringtevékenység során zonosítottakhoz képest, de még mindig magasabb, mint a 2014. évi. (37). Az esetszámok havi hullámzása az elmúlt két év tendenciái alapján nagyfokú véletlenszerűséget mutatnak: politikai uborkaszezonban és évközben is tapasztaltunk már magasabb és alacsonyabb értékeket. A regisztrált cselekmények kicsivel több, mint háromnegyede, 77 százaléka a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik, emellett még rongálást és fenyegetést észleltünk. A gyűlöletcselekmények kronológiáját külön fejezetben mutatjuk be.
A TEV nemcsak a közéleti-politikai antiszemita eseményeket térképezi fel, hanem a magyar társadalom zsidósághoz fűződő viszonyáról, ismereteiről és az antiszemitizmus elterjedtségéről szóló tudásunkat is bővíteni kívánja. Ennek érdekében Alapítványunk
megbízásából a Medián Közvéleményés Piackutató Intézeta korábbi évekhez hasonlóan 2016 novemberében átfogó, országos
reprezentatív felmérést végzett erről a témákól. A kutatás publikációja teljes terjedelemben magyar és angol nyelven is a TEV
honlapján található, az eredmények összefoglalását pedig ebben a jelentésben egy különálló fejezetben ismertetjük.
Az éves jelentés az antiszemitizmus okainak megértéséhez is hozzá kíván járulni. A „Gyűlöletcselekmények és gyűlölet motiválta
incidensek és társadalmi következményeik” című fejezetben a jelentés áttekinti a klasszikus és modern szociálpszichológiai,
történeti és kulturális magyarázatokat, majd mindegyik elmélet jelenkori érvényességét is teszteli: összeveti azokat a friss Medián-kutatás eredményeivel.
A monitoring és kutatás mellett Alapítványunk tevékenységében jelentős mértékben megjelenik a jogi segítségnyújtás és az
oktatás is. Jelentésünkben bemutatjuk azon jogszabályokat, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények elleni küzdelem jogi kereteit
adják Magyarországon, valamint beszámllunk az általunk kezdeményezett 13 jogi eljárásról feloszlatási kérelem, kérvény,
munkaügyi kereset, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése és vádindítvány ügyekben.
Oktatási tevékenységünk a középiskoláknak kidolgozott programmal bővült, melynek keretében 35 intézményben több, mint
2100 diák vett részt az etika tantben lebonyolított előadásokon.
Jelentésünkben a vizsgált időszakban a nyilvánosság fgyelmét jelentős mértékben felkeltő kiemelt üggyel foglalkozunk
(esettanulmány). Az eset leírásán keresztül megfgyelhetjük, hogyan reagáltak a külön böző hivatalos és félhivatalos szervek, civil
szervezetek. 2014-ben a német megszállás emlékműve és a Sorsok Háza projekt kapott kiemelkedő fgyelmet, a 2015-ös évben
a Pázmány egyetemen bevezetett kötelező holokauszt-kurzust övező közódott 2017-re)
