Anti-Semitic Hate Crimes and Incidents in Hungary During the May 2013 - April 2014 Period: Yearly Report / Antiszemita Gyűlölet-Bűncselekmények És Incidensek Magyarországon 2013. Május – 2014. Április Időszakban: Éves Jelentés
Author(s)
Publication Date
Publication Place
Publisher
Abstract
AZ antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb
feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
eszköze többek között a folyamatos és szakmailag
megalapozott közéleti monitoring tevékenység,
mivel a tényleges információk összegyűjtése,
elemzése nélkül nem lehet valós védelmet biztosítani
a közösség számára. A monitoring
eredményét az Alapítvány havi jelentéseiben
ismertettük. Jelen kötetünkben a 2013 májusa és
2014 áprilisa között eltelt első egy év eredményeit
foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az antiszemita
motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és Vé-
delem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik. Ezt
két oldalról közelítjük meg: egyrészt a szabá-
lyozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás felől.
Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
A 2013. május–2014. április közötti időszakban
az Alapítvány 57 antiszemita gyűlölet-cselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
ezek száma csökkenő tendenciát mutatott. A
regisztrált cselekmények közül 5 a támadás, 10 a
rongálás, 4 a fenyegetés és 38 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. A gyűlölet-cselekmények
közel kétharmada (37 eset) a fővárosban történt.
Az ismert elkövetők elsöprő többségben férfiak. A
személyek ellen irányuló gyűlölet-cselekményekről
elmondható, hogy áldozataik is legnagyobb
részben a férfiak közül kerülnek ki. A regisztrált
gyűlölet-cselekmények kétharmada spontán,
egyharmada szervezett esemény volt. A gyűlöletcselekmények
nagy része a Jobbikhoz köthető, ez
különösen igaz a szervezett cselekményekre.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is foglalkozunk,
amelyek a vizsgált időszak bizonyos
részében a nyilvánosság nagy érdeklődésére tar-
tott igényt. Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző
hivatalos és félhivatalos szervek, civil szervezetek
az antiszemita cselekmények megjelenésére.
Az Alapítvány másik célja, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen.
Az antiszemita töltetű cselekmények elleni
harcot a törvényileg szabályozott tényállások
segítik. Az Alapítvány a vizsgált év folyamán 35
beadványt tett, melyek 37 tényállást rögzítettek.
Az Alapítvány a beadványok négyötödével a
gyűlöletbeszéd visszaszorítására tett kísérletet.
A gyűlöletbeszédek között kiemelkedő volt
a holokauszt-tagadás: 16 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 25 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán
belül, amelyeknek többsége nem az Alapítvány
javára határozott, viszont kikristályosodott
a kuruc.info letiltásáért folytatott küzdelem
fontossága és Lenhardt Balázs zászlóégetés
miatti számonkérésének jogi lehetetlensége. Az
Alapítvány így célul tűzte ki a szélsőjobboldali
portál megszüntetését és annak elérését, hogy
közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét
érintő gyűlölet-cselekményekben. E két célt a
vizsgált időszakban a jogi határidők és buktatók
miatt nem sikerült elérni, de az Alapítvány
folyamatosan tesz azért, hogy végül pozitív
eredménnyel záruljanak ezek az ügyek.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali
vagy szélsőjobboldali kötődésű emberekkel
szemben is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az
emberek nagy nyilvánosság előtt közösség elleni
uszítást vagy holokauszttagadást követtek el.
Például a Hegedűs Loránt vagy Lenhardt Balázs
ellen tett feljelentéseknek egyfajta üzenetértéke
is van: mindenkinek számolnia kell azzal, hogy
hivatalosan is kérdőre vonhatják tetteiért.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring tevé-
kenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus ellen.
Havi jelentéseinkben továbbra is folyamatosan
nyomon követhető a monitoring tevékenység során
beazonosított gyűlölet-cselekmények számának
alakulása, valamint a folyó jogi ügyekben történt
változásokat is ismertetjük.
ONE of the most important requirements
for the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation of
the actual prevalence of anti-Semitism. Therefore,
one of Action and Protection Foundation’s goals
is contending with the lack of knowledge about
this issue. The resources include a continuous and
professionally valid monitoring activity, since it
is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
In this volume, we summarize the results for the
first year from May 2013 to April 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes, and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic motivation
when the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s manifold activities and will introduce
the legal background. This will be done
by discussing legal regulations as well as the
application of the law. In the first aspect, the volume
will detail the Hungarian regulatory framework
that currently provides the basis for combating
hate actions. The second part of this section will
explain the lack of timely legal action typical for
these kinds of crimes and the actual use of the
existing law. When analyzing the above, we can
see that although the legal framework should be
enough to effectively combat against hate crimes,
many deficiencies are experienced in the course
of law enforcement because such regulations and
laws are rarely cited by judges in court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
In the period between May 2013 and April 2014,
the Foundation identified 57 anti-Semitic hate
actions. In the period analyzed, the number shows
a decreasing number of these incidents. Of the
events registered, 5 can be categorized as assaults,
10 as defacement of property, 4 as threats and 38 as
hate speech. Nearly two-thirds of hate actions (37
cases) took place in the capital city of Budapest.
The vast majority of the identified perpetrators
were male. As for the hate actions against persons,
the victims were mostly men as well. Two-thirds
of the registered hate actions were spontaneous
while one-third was organized. A large number of
hate actions can be traced to Jobbik, especially the
organized ones.
Our report presents some cases which have had
high media exposure with a good deal of public
interest. Through the descriptions of the cases, we
can see the reaction of various government and
semi-official agencies and NGOs to incidents of
anti-Semitism.
The Foundation’s other goal is to use legal action
to combat the propagation of anti-Semitism.
Legally regulated statements of fact facilitate the
combat against anti-Semitism. During the year
analyzed, the Foundation submitted 35 petitions
recording 37 statements of fact. Four-fifths of
the petitions were the Foundation’s attempts to
repel hate speech. A substantial number of the
cases of hate speech were Holocaust denials, with
16 complaints filed. In 25 of the cases initiated,
rulings were made within the year inspected,
most of them in favour of the other party rather
than the Foundation. However, the events clearly
indicate the importance of the fight to ban kuruc.
info and that it is legally impossible to hold
Balázs Lenhardt responsible for the flag burning.
Therefore, the Foundation decided to fight for the
elimination of the far-right portal and to achieve
the goal to enable the Unified Hungarian Israelite
Community (Egységes Magyarországi Izraelita
Hitközség, EMIH) to file complaints in cases
affecting the Jewish community as a whole. These
two goals couldn’t be accomplished in the period
reviewed but the Foundation continues to work
for the positive conclusions of these causes.
Part of the Foundation’s activity was to take
action against right-wing or far-right persons who
committed incitement against a community or
make claims of Holocaust denial before the public
at large. For instance, reports against Loránt
Hegedűs and Balázs Lenhardt also convey the
message that everybody must understand that
they may be held responsible for their actions.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal case
feltétele a helyzet pontos ismerete, az
antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata.
A Tett és Védelem Alapítvány egyik célja éppen a
kérdést övező ismerethiány felszámolása. Ennek
eszköze többek között a folyamatos és szakmailag
megalapozott közéleti monitoring tevékenység,
mivel a tényleges információk összegyűjtése,
elemzése nélkül nem lehet valós védelmet biztosítani
a közösség számára. A monitoring
eredményét az Alapítvány havi jelentéseiben
ismertettük. Jelen kötetünkben a 2013 májusa és
2014 áprilisa között eltelt első egy év eredményeit
foglaljuk össze.
A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: az
antiszemita gyűlölet bűncselekményekkel, illetve a
gyűlölet motiválta incidensekkel. A jelentésben ezt
a kettőt összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek
nevezzük. Mindkettő esetében fontos kritérium,
hogy azok elkövetésekor azonosítható az antiszemita
motiváció.
Kötetünkben részletesen beszélünk a Tett és Vé-
delem Alapítvány szerteágazó tevékenységéről.
Ezután a jogi háttér bemutatása következik. Ezt
két oldalról közelítjük meg: egyrészt a szabá-
lyozás felől, másrészt pedig a jogalkalmazás felől.
Az első esetében részletesen beszélünk azon
jogszabályokról, amelyek jelenleg a gyűlöletcselekmények
elleni küzdelem jogi keretét adják
Magyarországon. A következő részben az ezen
bűncselekmények esetében jellemző látenciáról,
illetve a meglévő jogszabályok tényleges
használatáról szólunk. Ezt elemezve látszik, hogy
bár a jogszabályi környezet adott lenne a gyűlöletbűncselekmények
elleni hatékony küzdelemhez,
a jogalkalmazás során számos hiányosságot
tapasztalunk, mivel a bírói gyakorlatban igen
ritkán használják ezeket a tényállásokat.
Az antiszemita gyűlölet-cselekmények minél
szélesebb körű monitorozásához sokféle forrás
együttes használatára van szükség. Az események
regisztrálásán kívül fontos azok különböző
jellemzőinek számbavétele is. A havi jelentések
adatait összegezve éves jelentésünkben az
eseteket incidenstípusok, az incidensek áldozatai
és elkövetői és a szervezettség szintje szerint
elemeztük.
A 2013. május–2014. április közötti időszakban
az Alapítvány 57 antiszemita gyűlölet-cselekményt
azonosított. A vizsgált időszakban
ezek száma csökkenő tendenciát mutatott. A
regisztrált cselekmények közül 5 a támadás, 10 a
rongálás, 4 a fenyegetés és 38 a gyűlölet-beszéd
kategóriájába tartozik. A gyűlölet-cselekmények
közel kétharmada (37 eset) a fővárosban történt.
Az ismert elkövetők elsöprő többségben férfiak. A
személyek ellen irányuló gyűlölet-cselekményekről
elmondható, hogy áldozataik is legnagyobb
részben a férfiak közül kerülnek ki. A regisztrált
gyűlölet-cselekmények kétharmada spontán,
egyharmada szervezett esemény volt. A gyűlöletcselekmények
nagy része a Jobbikhoz köthető, ez
különösen igaz a szervezett cselekményekre.
Jelentésünkben néhány kiemelt üggyel is foglalkozunk,
amelyek a vizsgált időszak bizonyos
részében a nyilvánosság nagy érdeklődésére tar-
tott igényt. Az esetek leírásán keresztül megfigyelhetjük,
hogyan reagáltak a különböző
hivatalos és félhivatalos szervek, civil szervezetek
az antiszemita cselekmények megjelenésére.
Az Alapítvány másik célja, hogy jogi úton
küzdjön az antiszemitizmus terjedése ellen.
Az antiszemita töltetű cselekmények elleni
harcot a törvényileg szabályozott tényállások
segítik. Az Alapítvány a vizsgált év folyamán 35
beadványt tett, melyek 37 tényállást rögzítettek.
Az Alapítvány a beadványok négyötödével a
gyűlöletbeszéd visszaszorítására tett kísérletet.
A gyűlöletbeszédek között kiemelkedő volt
a holokauszt-tagadás: 16 esetben ezért tettek
feljelentést. Az elindított ügyek közül 25 esetben
született határozat a vizsgált év időtartamán
belül, amelyeknek többsége nem az Alapítvány
javára határozott, viszont kikristályosodott
a kuruc.info letiltásáért folytatott küzdelem
fontossága és Lenhardt Balázs zászlóégetés
miatti számonkérésének jogi lehetetlensége. Az
Alapítvány így célul tűzte ki a szélsőjobboldali
portál megszüntetését és annak elérését, hogy
közösség képviseleteként akár az Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is
feljelentést tehessen a zsidó közösség egészét
érintő gyűlölet-cselekményekben. E két célt a
vizsgált időszakban a jogi határidők és buktatók
miatt nem sikerült elérni, de az Alapítvány
folyamatosan tesz azért, hogy végül pozitív
eredménnyel záruljanak ezek az ügyek.
Az Alapítvány tevékenysége során jobboldali
vagy szélsőjobboldali kötődésű emberekkel
szemben is kezdeményezett eljárásokat. Ezek az
emberek nagy nyilvánosság előtt közösség elleni
uszítást vagy holokauszttagadást követtek el.
Például a Hegedűs Loránt vagy Lenhardt Balázs
ellen tett feljelentéseknek egyfajta üzenetértéke
is van: mindenkinek számolnia kell azzal, hogy
hivatalosan is kérdőre vonhatják tetteiért.
Az Alapítvány ezután is folytatja monitoring tevé-
kenységét és a jogi harcot az antiszemitizmus ellen.
Havi jelentéseinkben továbbra is folyamatosan
nyomon követhető a monitoring tevékenység során
beazonosított gyűlölet-cselekmények számának
alakulása, valamint a folyó jogi ügyekben történt
változásokat is ismertetjük.
ONE of the most important requirements
for the struggle against anti-Semitism is an exact
awareness of the situation, that is, an investigation of
the actual prevalence of anti-Semitism. Therefore,
one of Action and Protection Foundation’s goals
is contending with the lack of knowledge about
this issue. The resources include a continuous and
professionally valid monitoring activity, since it
is impossible to provide real protection for the
community without collecting and analyzing the
actual information. We publish the results of the
monitoring in the Foundation’s monthly reports.
In this volume, we summarize the results for the
first year from May 2013 to April 2014.
The report deals with two forms of behaviour:
anti-Semitic hate crimes, and hate motivated
incidents. In the report, they are both referred
to as “hate incidents”. An important criterion for
both is an identifiable anti-Semitic motivation
when the act is committed.
Our volume will detail Action and Protection
Foundation’s manifold activities and will introduce
the legal background. This will be done
by discussing legal regulations as well as the
application of the law. In the first aspect, the volume
will detail the Hungarian regulatory framework
that currently provides the basis for combating
hate actions. The second part of this section will
explain the lack of timely legal action typical for
these kinds of crimes and the actual use of the
existing law. When analyzing the above, we can
see that although the legal framework should be
enough to effectively combat against hate crimes,
many deficiencies are experienced in the course
of law enforcement because such regulations and
laws are rarely cited by judges in court.
Various resources should be used to monitor antiSemitic
hate crimes extensively. Besides registering
events, their various attributes should be reviewed
as well. After summarizing the monthly report
data in our annual report, we have analyzed the
events by incident type, victims and perpetrators,
and levels of organization.
In the period between May 2013 and April 2014,
the Foundation identified 57 anti-Semitic hate
actions. In the period analyzed, the number shows
a decreasing number of these incidents. Of the
events registered, 5 can be categorized as assaults,
10 as defacement of property, 4 as threats and 38 as
hate speech. Nearly two-thirds of hate actions (37
cases) took place in the capital city of Budapest.
The vast majority of the identified perpetrators
were male. As for the hate actions against persons,
the victims were mostly men as well. Two-thirds
of the registered hate actions were spontaneous
while one-third was organized. A large number of
hate actions can be traced to Jobbik, especially the
organized ones.
Our report presents some cases which have had
high media exposure with a good deal of public
interest. Through the descriptions of the cases, we
can see the reaction of various government and
semi-official agencies and NGOs to incidents of
anti-Semitism.
The Foundation’s other goal is to use legal action
to combat the propagation of anti-Semitism.
Legally regulated statements of fact facilitate the
combat against anti-Semitism. During the year
analyzed, the Foundation submitted 35 petitions
recording 37 statements of fact. Four-fifths of
the petitions were the Foundation’s attempts to
repel hate speech. A substantial number of the
cases of hate speech were Holocaust denials, with
16 complaints filed. In 25 of the cases initiated,
rulings were made within the year inspected,
most of them in favour of the other party rather
than the Foundation. However, the events clearly
indicate the importance of the fight to ban kuruc.
info and that it is legally impossible to hold
Balázs Lenhardt responsible for the flag burning.
Therefore, the Foundation decided to fight for the
elimination of the far-right portal and to achieve
the goal to enable the Unified Hungarian Israelite
Community (Egységes Magyarországi Izraelita
Hitközség, EMIH) to file complaints in cases
affecting the Jewish community as a whole. These
two goals couldn’t be accomplished in the period
reviewed but the Foundation continues to work
for the positive conclusions of these causes.
Part of the Foundation’s activity was to take
action against right-wing or far-right persons who
committed incitement against a community or
make claims of Holocaust denial before the public
at large. For instance, reports against Loránt
Hegedűs and Balázs Lenhardt also convey the
message that everybody must understand that
they may be held responsible for their actions.
The Foundation will continue its monitoring
activity and legal fights against anti-Semitism.
Our monthly reports continue to keep track
of the number of the hate actions identified
by our monitoring process and inform about
developments in current legal case
Topics
Genre
Geographic Coverage
Original Language
Note
Includes Hebrew abstract at the end of the report
Link
Bibliographic Information
Anti-Semitic Hate Crimes and Incidents in Hungary During the May 2013 - April 2014 Period: Yearly Report / Antiszemita Gyűlölet-Bűncselekmények És Incidensek Magyarországon 2013. Május – 2014. Április Időszakban: Éves Jelentés. . 2014: https://archive.jpr.org.uk/object-hun70
